A finn politikusok egy olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amely arra kötelezné a vállalatokat, hogy hozzák nyilvánosságra az összes dolgozójuk fizetését. Sokan nem örülnek az ötletnek.
Ördögtől való?
Thomas Blomqvist esélyegyenlőségi miniszter azt mondta a Reutersnek, hogy a javaslat célja a nemek közötti bérszakadék csökkentése.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet felmérése szerint a finn férfiak 2020-ban átlagosan 17,2 százalékkal kerestek többet, mint a nők.
A javaslatot rengeteg finn vállalat kritizálta, mondván, hogy a bértranszparencia komoly konfliktusokat okozna a dolgozók között. Megjegyezzük, ez a világ egyik legnépszerűbb kifogása, amivel a cégek előállnak, ha szóba kerül a fizetések átláthatósága.
Almudena Sevilla, a londoni University College közgazdasági és közpolitikai professzora, a Royal Economic Society női bizottságának elnöke viszont úgy véli, hogy a fizetések nyilvánossá tétele jelentősen csökkentheti a bérkülönbségeket.
Pro és kontra
A professzor kutatásokkal is alátámasztotta álláspontját. Rémutatott, hogy miután 2007-ben az egyesült királyságbeli egyetemek közzétették a dolgozók fizetését, a nemek közötti bérszakadék 4,37 százalékkal csökkent. Ez két dolognak köszönhető: vagy magasabb fizetést tudtak kicsikarni a vezetőkből a nők, vagy átpártoltak egy olyan intézményhez, ahol egyenlőbbek voltak a bérek.
Amikor a fizetések transzparensek, amikor tudod, hogy másokhoz képest mennyit keresel, akkor az ember megteszi a szükséges lépéseket, és vagy magasabb fizetést kér, vagy céget vált, ahol több pénzt kap
-mondta Sevilla az Insidernek.
A bértranszparencia szélesebb körű hatásait illetően a tanulmányok megosztottak. Egyesek szerint az alkalmazottak kevésbé motiváltak, ha tudják, hogy kollégáik magasabb fizetést kapnak.
A Harvard Business School egyik tanulmánya pedig arra mutatott rá, hogy a nyilvános fizetések egyes szervezeteknél alacsonyabb átlagbérekhez vezettek. A kutatás szerint a munkaadók egyetlen alkalmazottal sem voltak hajlandóak tárgyalni, hogy mások fizetését se kelljen emelniük.
Sevilla szerint a fizetések átláthatóságának hatása attól függ, hogy egy dolgozó mennyire tekinti tisztességesnek a munkahelyét, és hogy az egyes vállalatok hogyan kommunikálnak alkalmazottjaikkal.
Van, ahol működik
A bértranszparencia már több országban is működik. Dániában például minden vállalatnak, ahol minimum 35 ember dolgozik, nemekre lebontva közölnie kell a fizetéseket. Az Egyesült Királyságban a 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak 2017 óta közzé kell tenniük a nemek közötti bérkölönbségek adatait. Az országos statisztikai hivatal szerint ezeknél a cégeknél kimutathatóan csökkent az egyenlőtlenség az elmúlt években.
Az USA-ban bizonyos államok – köztük Kalifornia, Connecticut, Nevada, Colorado és Rhode Island – olyan jogszabályokat vezettek be, amelyek arra kötelezik a munkaadókat, hogy több információt közöljenek az állásra jelentkezőkkel arról, hogy mennyit fizetnek meglévő alkalmazottjaiknak. Coloradoban egyenesen megkövetelik, hogy a munkaadók az álláshirdetéseikben feltüntessék a fizetési sávokat.
A finn javaslat új szintre emeli a transzparenciát - mondta Sevilla, mert így az emberek pontosabb, konkrétabb adatokhoz juthatnak hozzá a béremeléseket célzó tárgyalásokra készülve.
Ha elfogadják a javaslatot, minden bizonnyal komoly büntetés vár majd azokra a cégekre, amelyek nem tesznek eleget az új előírásnak. Finnországban egy különleges törvénynek köszönhetően az szabálysértők éves jövedelme alapján, annak arányában szabják ki a bírságokat. A különleges törvény 1921 óta van érvényben. 2001-ben például egy finn üzletembert 26 ezer euróra, mai árfolyamon közel 10 millió forintra büntettek, mert áthajtott a piros lámpán. Éves keresete 10 millió euró körül mozgott, ez indokolta a magas büntetést.
De megemlíthetnénk Reima Kuisla finn üzletasszony példáját is, aki 80 helyett 105 kilométer per órával hajtott egy útszakaszon, amiért 54 ezer euróra büntették, vagy a Nokia egyik igazgatóját, aki 50 helyett 72 kilométer per órával hajtott, amiért több mint 91 ezer euróra bírságolták meg.
