Csehországban egyre több vállalat kísérletezik a korlátlan szabadsággal. Bár a modell még viszonylag új, az eddigi tapasztalatok szerint javíthatja a munka és a magánélet egyensúlyát, növelheti a termelékenységet, és akár a munkavállalók megtartását is.
A Direct Pojišťovna, az ország egyik nagy biztosítótársasága már hét éve kínál korlátlan szabadságot. Az alkalmazottaknak jár a törvényben előírt 20 nap szabadság, de további fizetett szabadságot is kivehetnek, amennyiben a távollétük nem zavarja a kollégáikat és nem akasztja meg az üzletmenetet. A vállalat adatai szerint a dolgozók 2024-ben átlagosan hét nap plusz szabadságot vettek ki, a munkavállalók 68 százaléka élt a lehetőséggel. A legmagasabb nyilvántartott, kivett szabadság 24 plusz nap volt - írja a HR Portál.
Nincsenek visszaélések
Más nagyvállalatok is követik a példát. A Rohlík.cz cseh online élelmiszer-kiskereskedő 2021-ben bevezette a korlátlan szabadságot. A Seyfor technológiai cég 2022-ben szintén elfogadta ezt a politikát, az első évben átlagosan csak 3,25 plusz napot használtak fel a munkatársak, most plusz 5 napnál járnak. A cégek azt tapasztalták, hogy a munkavállalók nem éltek ezzel vissza. Viszont segíti a megtartást, a munka-magánélet összehangolását, ha megvan mindenkinek a lehetősége, hogy akkor és annyit pihenjen, amire a fizikai és a mentális egészség megőrzéséhez szüksége van. Például ha kiégés szélén áll, akkor akár egy hónapot.
A négynapos munkahét nem jött be Magyarországon
Innováció lehetett volna a négynapos munkahét bevezetése, ám Magyarországon az utóbbi években két nagyobb pilot projekt sem hozta az elvárt eredményeket. A Magyar Telekom és a Libri könyvhálózatvezette be kísérleti jelleggel, aztán tavaly mindkét vállalat leállította a projektet. A tapasztalatok szerint nem könnyű a vegyes munkarendű csapatok összehangolása és az üzleti világ sem állt át a négynapos munkahétre. A trend Magyarországon inkább a rugalmas munkarend és a hibrid munkavégzés (részben iroda, részben home office) irányába mutat. A világszerte zajló kísérletekből az körvonalazódik, hogy kisebb vállalkozásoknál, a kreatíviparban, tanácsadó cégeknél működhet ez a modell.
