A talán minden korábbinál elterjedtebb ülő munkavégzés mind a munkavállalókat, mind a munkáltatókat komoly kihívások elé állítja, amelyek jócskán túlmutatnak az egyén egészségén. A mentális és fizikai hatások mellett ugyanis hosszú távon súlyos pénzügyi következményekkel is jár a jelenség, írja a Portfolio.
Az otthonról vagy irodából végzett munka világában a fizikai aktivitás konstans hiánya az egyik legáltalánosabb jellemző, amely sajnos számos nem fertőző betegség kialakulását segíti elő – ilyenek a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a rák. Mindez ráadásul gazdasági szinten is értelmezhető: mivel a munkavállaló termelékenysége romlik, a munkaadó is hamar megérzi a problémát.
A rossz egészségi állapot miatti hiányzás egyértelműen negatív, arról viszont már kevesebb szó esik, hogy nagyon sok dolgozót érint az úgynevezett presenteeism, vagyis az a jelenség, amikor az egyén ugyan elmegy munkába, de lelkileg és/vagy testileg nem érzi jól magát, így sokkal kevésbé produktív. Becslések szerint az ilyen módon elszenvedett veszteség sokkal súlyosabb is lehet, mint a betegség miatti hiányzások esetén.
Franciaországban például évente több mint 50 ezer idő előtti haláleset hozható valamilyen összefüggésbe a napi ülőmunkaidővel, és a jelenség becslések szerint évi 507 millió eurójába kerül az államnak.
Az EU-OSHA (Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség) a következő törekvéseket javasolja a munkavállalók és munkáltatók számára:
- Töltsük a munkanapunk 50%-át vagy annál kevesebbet üléssel!
- Kerüljük el a hosszantartó ülést – álljunk fel legalább 20-30 percenként!
- Üljünk kevesebbet, álljunk fel, mozogjunk, amikor csak tudunk, de 2 óránként mindenképp iktassunk be 10 perc mozgást!
- 5 óránál ne üljünk többet egy munkanap alatt!
- Dolgozzunk aktív testhelyzetekben, váltogassuk az ülést/állást/járást!
