A magyarok között különösen magas az iskolát idejekorán elhagyók aránya – világítanak rá a friss adatok. Rengeteg fiatal rendelkezik csupán általános iskolai végzettséggel úgy, hogy közben nem vesz részt semmilyen további oktatásban.
Nagyon magas a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon
A 18-24 évesek közöttiek 11,6 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya tavaly Magyarországon – derült ki az Eurostat adataiból. Azokat sorolják ebbe a csoportba az említett korosztályból, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és a felmérés időpontjában nem vettek részt semmilyen további oktatásban vagy képzésben. Ez az érték különösen magasnak számít az Európai Unióban, hiszen az EU átlaga 9,5 százalék.
Magyarországtól magasabban álló mutatója csak Romániának (16,6 százalék), Spanyolországnak (13,7 százalék) és Németországnak (12,8 százalék) van ezen a területen. A legalacsonyabb értékeket pedig Horvátország (2 százalék), valamint Lengyelország és Görögország (egyaránt 3,7 százalék) mutatta tavaly az unióban.
A Portfolio megjegyzi, az EU célja, hogy 2030-ra 9 százalék alá csökkenjen ez az arányt, mivel a korai iskolaelhagyás jelentős hátrányt jelent a munkaerőpiacon. Az EU 27 tagállama közül eddig 16 teljesítette ezt a célt.
Magyarországon minimális javulás tapasztalható az elmúlt tíz évben ezen a területen. A korai iskolaelhagyók aránya 0,3 százalékponttal csökkent 2013 óta.
PISA-mérés: így állnak a magyar 15 évesek ész dolgában
Egyébként amíg az OECD országok - köztük az oktatási mintaállamok átlageredménye matematikából és szövegértésből jelentősen romlott az előző, 2018-as méréshez képest, Magyarország esetében nem volt szignifikáns változás - hangsúlyozta a legutóbbi PISA-mérés friss eredményeit bemutató sajtótájékoztatón az Oktatási Hivatal elnöke, Brassói Sándor az előző év végén.
A világ legfejlettebb országait tömörítő OECD december elején tette közzé a 2022 tavaszán, 81 ország részvételével végzett nemzetközi PISA (Programme for International Student Assessment) mérés eredményeit. A felmérés hazai lebonyolítója az Oktatási Hivatal (OH) volt. A "nagyon fontos látleletet" adó, a 15 éves diákok szövegértését, valamint matematikai és természettudományos készségeit mutató vizsgálat meglepő eredményeket hozott - jelentette ki decemberben az OH elnöke. Nagy visszaesés volt olyan, korábban oktatási mintaországnak tartott államok esetében, mint Izland, Norvégia, Hollandia, sőt Finnország, a "világ éltanulója". Magyarországon azonban a járvány és a nehéz gazdasági helyzet dacára sikerült megtartani, sőt valamelyest javítani az eredményeken,a digitális átállást is sikerrel vették a tanulók, még a rosszul teljesítő diákok aránya is csökkent - tette hozzá Brassói Sándor.
Az eredmények igazolták azt, amitől a szakemberek tartottak: az oktatási rendszereket olyan hatás érte a pandémia során, ami világszerte visszavetette a diákok teljesítményét, sokan lemaradtak a tantermen kívüli oktatás miatt - mondta az OH elnöke.
Velkey Kristóf Gábor, az OH köznevelési elemzési főosztályának vezetője közölte: a 2022-es PISA-felmérés az eddigi legnagyobb részvétellel zajlott, 37 OECD-tagország és 44 partnerország vett benne részt. Magyarországon 270 oktatási intézmény 6198 tanulója töltötte ki a teszteket.
Matematikából az OECD-országok tanulóinak átlageredménye 472 pont lett, a magyar tanulóké 473 pont. Természettudományból az OECD átlageredmény 485 pont, a magyar diákoké 486 pont. Szövegértésből az OECD-átlag 476 pont, a magyar eredmény 473 pont.
Velkey Kristóf kitért arra is, hogy a PISA-vizsgálat képességskálákon helyezi el a diákok eredményeit; az EU célkitűzése, hogy az alapszintnek számító 2. képességszintet el nem elérő tanulók aránya mindhárom mérési területen 15 százalék alá csökkenjen. Matematikából a 2. képességszintet elérők aránya most OECD átlagban 68,9 százalék volt, a magyar eredmény 70,5 százalék, szövegértésből az átlag 73,7 százalék, Magyarországon 74,1 százalék, természettudományból ugyanez az aránypár 75,5, illetve 77,1 százalék.
