Legkésőbb áprilistól az összes hazai mobilszolgáltató beleszámolja a fizetős mobilos adatforgalomba például a facebookozást, a messengerezést és az Instagram pörgetését, vagy a Spotify hallgatását. Nem tehetnek mást, új szabály kötelezi őket erre.
Vége a nullás díjszabásnak egyes alkalmazásoknál
Az összes magyarországi mobilszolgáltatónál legkésőbb március 31-ig megszűnik a nullás díjszabás. Onnantól fizetni kell az olyan alkalmazásokért és szolgáltatásokért, amelyekhez eddig úgy is hozzáférhettek a felhasználók, ha kimerítették a díjcsomagjuk internetes keretét. Tehát vége lesz például az ingyenes facebookozásnak, messengerezésnek, whatsappozásnak és az Instagram pörgetésének is. Bele fog számítani a Spotify hallgatása vagy a navigációs programok használata is a fizetős adatforgalomba.
Az Unió szakhatóságait tömörítő BEREC júniusban kiadott új iránymutatása szerint a bírói gyakorlat a jövőben semmilyen, az egyes platformokat vagy alkalmazástípusokat megkülönböztető zero rate konstrukciót nem tekint alkalmazhatónak – írja a Telex. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tavaly ősszel kötelezte határozatban a három érintett mobilszolgáltatót (Telekom, Yettel, Vodafone), hogy 2022. november 15-ig fejezzék be a nullás adatkeretű csomagok értékesítését. A hwsw.hu információi szerint idén március 31-ig pedig módosítaniuk, vagy törölniük kell az olyan szerződéseket, amelyek tartalmaznak ilyen opciót.
Egyébként a Facebook hírfolyamának egyperces böngészése nagyjából 2 megabájt adatforgalmat generálhat, de egy perc instagramozás 20 megabájtot is jelenthet. Viszont a Spotify-on egypercnyi zenehallgatás átlagosan 5,6 megabájt.
Nemzetközi felmérés vizsgálta az internet-elérhetőséget
Ha az internetezésnél járunk: a Csehországban, Lengyelországban, Németországban és Magyarországon vizsgálta a Deloitte a vezetékes internet-szolgáltatásokat, azok minőségét és a fogyasztói attitűdöket a 18-65 év közötti lakosság körében a közelmúltban. Több mint 2000 magyar vett részt a reprezentatív kutatásban. Az eredményeket a Broadband Consumer Survey nevű piaci összefoglalójukban publikálták. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy manapság nem az internet sebessége a leglényegesebb a fogyasztóknak, hanem a megbízhatósága.
A COVID-19 világjárvány alatt a szélessávú, stabil internetkapcsolathoz való hozzáférés határozta meg a munkavégzésben és a távoktatásban való részvétel lehetőségét. Ez volt az a fordulópont, amikor a kommunikáció biztonsága és a kapcsolat minősége elsődleges szemponttá vált a fogyasztók nagy részének
- mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.
A válaszadók több mint fele hajlandó többet kiadni a magasabb minőségű internet-hozzáférésért. Emellett minden ötödik fogyasztó fizetne egy alternatív csatornáért, ha meghibásodna az elsődleges kapcsolata. Egyébként ötből négy fogyasztó tapasztalt valamilyen problémát az internetelérésével. A kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók kevesebb mint kétharmada elégedett a jelenlegi internetszolgáltatójával, de a többi vizsgált piachoz képest meglepően kevesen váltanának szolgáltatót.
A felmérés rávilágít, hogy hazánkban elenyésző azoknak a területeknek az aránya, ahol szélessávú hálózat kialakítása szükséges. Minden negyedik fogyasztó minimum 50 Mbit/s átviteli sebességgel rendelkezik. Viszont a válaszadók közel kétharmada az 500 Mbit/s sebesség feletti kapcsolatokat jelölte meg optimálisnak. Ennek megfelelően a modern optikai üvegszálas hálózat a második legnépszerűbb technológiának számít hazánkban.
