Egy friss kutatás alapján igen kedvező hatása lehet a kalóriabevitel kismértékű, de hosszútávú csökkentésének a szervezetre. Akár az öregedés folyamata is lassítható, illetve a korai halálozás esélye is csökkenthető általa.
Lassítható az öregedés üteme?
A kisebb kalóriabevitel lassíthatja az öregedés ütemét, és megnövelheti az egészséges felnőttek élettartamát az amerikai Nemzeti Öregedéskutató Intézet (National Institute of Aging) Nature Aging folyóiratban publikált tanulmánya szerint.
Az Intézet kutatásában 220 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt vett részt. Őket arra kérték, hogy 25 százalékkal csökkentsék a napi kalóriabevitelüket két éven keresztül. Egy másik csoport kutatási alanyainak a feladata pedig az volt, hogy ne változtassanak a korábbi táplálkozási szokásaikon 24 hónapig. Az összes résztvevő testtömeg-indexe (BMI) 22 és 27 között volt.
Az NBC News arról ír, a résztvevők nem tartották be szigorúan az étrendet: körülbelül 12 százalékkal csökkentették a kalóriabevitelüket. Azonban ez is elég volt ahhoz, hogy változást figyelhessenek meg a kutatók.
Algoritmussal vizsgálták a szakemberek, hogyan változnak az alanyok DNS-biomarkerei a vérben a projekt alatt. Magyarán azt mérték, milyen sebességgel öregszenek. Kimutatták, a csökkentett kalóriabevitelű csoport 2–3 százalékkal lassabban öregedett, mint azok, akik normál étrenden voltak. A szakemberek szerint emellett a korai halálozás kockázata 10–15 százalékkal mérséklődhetett.
Azonban kérdéses, mennyire tartós a folyamat, kitar-e a két év elteltével is. Ennek vizsgálatához új kutatást terveznek. Egyébként a kedvező eredményeket a szakemberek sejtszintű változásoknak tulajdonítják, bár egyelőre nem tudják bizonyítani. A kevesebb kalóriabevitel miatt a szervezet hatékonyabban használhatta fel a rendelkezésre álló erőforrásokat – teszi hozzá a HVG.
A szakemberek felhívták rá a figyelmet, hogy az öregedés szempontjából a kalóriabevitel csökkentése mellett a kiegyensúlyozott táplálkozás és a testmozgás is komoly jelentőséggel bír. Emellett a kalóriacsökkentés sem mindig célravezető. Különösen akkor nem, ha alapbetegségekben szenved valaki. Részben ezért a diéták előtt szükséges kikérni a szakorvosok tanácsát.
Könnyen szabályozhatatlanná válhat az éhségérzet
Egy Science Alertben publikált tanulmány pedig arra világított rá, hogy gyengülhet, vagy akár el is veszhet a magas zsír- és kalóriatartalmú étrendet követők képessége az éhség és a jóllakottság állapota közötti különbség érzékelésére. Ennek az oka a támasztósejtek legnépesebb típusának, az asztrocita-állomány érzékenységének a változása lehet az agyban.
A kutatók négy csoportot alkottak kísérleti egerekből, melyek 1, 3, 5 vagy 14 napig éltek megemelt kalória- és zsírtartalmú étrenden. Azok az állatok, amelyek 14 napig fogyasztották a zsíros ételeket, a kúra elhagyása után is képtelenek voltak szabályozni a kalóriabevitelüket. Viszont a többi vizsgálati csoport tagjai visszatértek az éhség- és a jóllakottság érzésük felismeréséhez.
Az állatok viselkedését, a testsúlyukat és az agyi kapcsolataikat is vizsgálták. Így jutottak arra a következtetésre, hogy a teltségérzet elvesztését az asztrociták érzéketlensége okozhatja. Egyébként ez az állomány a hangulatszabályozás szempontjából is fontos szerepet játszhat.
Viszont a kutatók a szabályozási mechanizmust egyelőre nem tudták leírni, csupán a kapcsolat létezésére utaló jeleket azonosították. Továbbá kérdéses, hogy az asztrociták érzékenysége okozza a túlevést, vagy a sejtek működése módosul a rendszeres túlevés miatt.
