Akár két hét alatt elveszítheti a kontrollt az éhségérzet felett az, aki jelentős mennyiségben fogyaszt magas zsír- és kalória-tartalmú élelmiszereket. Ez növelheti az elhízás kockázatát, így komoly egészségügyi problémákkal járhat.
Könnyen szabályozhatatlanná válhat az éhségérzet
Gyengül, akár el is veszhet a magas zsír- és kalóriatartalmú étrendet követők képessége az éhség és a jóllakottság állapota közötti különbség érzékelésére. Ennek az oka a támasztósejtek legnépesebb típusának, az asztrocita-állomány érzékenységének a változása lehet az agyban, a Science Alertben frissen publikált tanulmány szerint.
A kutatók négy csoportot alkottak kísérleti egerekből, melyek 1, 3, 5 vagy 14 napig éltek megemelt kalória- és zsírtartalmú étrenden. Azok az állatok, amelyek 14 napig fogyasztották a zsíros ételeket, a kúra elhagyása után is képtelenek voltak szabályozni a kalóriabevitelüket. Viszont a többi vizsgálati csoport tagjai visszatértek az éhség- és a jóllakottság érzésük felismeréséhez.
Az állatok viselkedését, a testsúlyukat és az agyi kapcsolataikat is vizsgálták. Így jutottak arra a következtetésre, hogy a teltségérzet elvesztését az asztrociták érzéketlensége okozhatja. Egyébként ez az állomány a hangulatszabályozás szempontjából is fontos szerepet játszhat.
Viszont a kutatók a szabályozási mechanizmust egyelőre nem tudták leírni, csupán a kapcsolat létezésére utaló jeleket azonosították. Továbbá kérdéses, hogy az asztrociták érzékenysége okozza a túlevést, vagy a sejtek működése módosul a rendszeres túlevés miatt.
A Qubit megjegyzi, hogy az elhízásra számos egészségügyi probléma visszavezethető. Okozhat például szív- és érrendszeri megbetegedéseket vagy cukorbetegséget, valamint depresszió kialakulásához is vezethet. A frissen publikált kutatás eredményei az elhízás kezelésében segíthetnek.
A cukor és a zsír felelhet az feldolgozott élelmiszer-addikcióért
Ashley Gearhardt a Michigani Egyetem pszichológusa. Ő és a kutatócsoportja arra jutott, hogy a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása a dohányzáshoz hasonló függőséget okoz. Úgy látják, hogy ezen termékek gyorsan hasznosuló magas cukor- és zsírtartalma lehet a kulcs az ételfüggőség megértéséhez.
A kutatás szerint a feldolgozott élelmiszerek, illetve az azokban lévő, gyorsan felszívódó cukor és zsír - a dohánytermékek nikotinjához hasonlóan - kényszeres fogyasztást váltanak ki. Pszichoaktívak, mert hangulatjavító hatásuk van, így befolyásolják a viselkedést, és sóvárgást eredményeznek.
A kutatásuk alátámaszthatja a nemrégiben egy brit diabétesz-konferencián elhangzott következtetéseket is. Jen Unwin brit klinikai pszichológus dolgozott ki egy háromhónapos terápiás eljárást, amely alacsony szénhidráttartalmú diétával és pszichoterápiával sikeresen csökkentette az ételfüggőséget. A tudós szerint amikor az alacsony szénhidráttartalmú diéták után a diétázók jelentős része visszatér a korábbi táplálkozási szokásaihoz, gyakran a kiindulási súlyához képest is elhízottabbá válik. Ez olyan, mint amikor a dohányosok újra meg újra visszaszoknak.
