Nem jelentene nagy gondot a mezőgazdaság számára, ha csak növényekkel táplálkoznánk
A hazai termőterületeknek csupán egy részén termesztenek emberi fogyasztásra szánt növényeket. A többin takarmányoknövényekkel gazdálkodnak. Elmondjuk, hogy mennyire lehet megtermelő a növényi alapú élelmiszerek alapanyagainak gyártása a hazai földek számára.


Mindenevők vagyunk

Bányai Tiborral, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesületének elnökhelyettesével készített interjút az Agrárszektor.hu, amelyben a növényalapú élelemiszerek piacával foglalkoztak. A szakember elmondta azt, hogy a globális növénytermesztés csupán kis részét adják az emberi fogyasztásra szánt növények, a nagyobb részt a takarmányok teszik ki.

„Fontos megemlíteni azt is, hogy a trendek és az igények megalapozzák ezeknek a termékeknek a népszerűségét. Látni, hogy egyre többen érzékenyebbek valamire, ezért is váltanak át erre az életmódra. Emellett minden könnyen elérhető, ami elkényelmesíti az embereket. Ráadásul rengeteg péksüteményt fogyasztunk, ekkora mennyiségű gluténhez nincs hozzászokva az emberi szervezet. Ha belegondolunk, régebben nem volt ez, olykor-olykor a szalonna, kolbász vagy más étel mellé egy-egy szelet kenyeret megettek, mellette pedig nagyon sok zöldséget is fogyasztottak. Ez már manapság nem annyira mondható el, eléggé kikopott a zöldségfogyasztás a napi étkezésekből”

- vélekedett a szakember.

Bányai Tibor a vegán étkezés kapcsán kitért rá, hogy a szervezetünknek szüksége van húsokra, köretekre, fehérjékre és növényekre egyaránt. A legfontosabb az lenne, hogy jó minőségű, egészséges termékeket fogyasszunk, megfelelő arányban. Ha valaki száz százalékban elhagy valamit, az nem feltétlenül jó, tehát nem szabad a szélsőséges étkezési szokásokat választanunk.

Ennyire terhelik a földet a növényi alapú élelmiszerek

A szakértő arról is beszélt, hogy akik nem fogyasztanak állati eredetű terméket, azok számára olyan ételeket kell gyártani, amelyek pótolni tudják azok hiányát. Ez azonban komoly technológiát igényel, ami nem olcsó. Ez pedig a vegán termékek árán is megmutatkozik. Egyébként sem tartja a valószínűnek a szakember, hogy jelentős mértékben el fog terjedni a tisztán növényi alapú étkezés hazánkban.

„Valamilyen szinten igen, de nagyobb mértékben nem elképzelhető. Nem azért, mert nem nyitottak a fiatalok. Ez a személyiségekből és az étkezési szokásokból ered: ha valaki húsevő, jól érzi úgy magát, nem fog csak úgy átállni húsmentes életmódra. Főleg nem vidéken, ahol például a disznóvágásoknak még mindig nagy hagyományuk van. Ha megfigyeljük, látszik, hogy a nagyobb városokban a kereslet-kínálatban is jobban megjelennek a vegán termékek, a falvakban egyelőre még nem igazán. Ugyanez igaz a csomagolásmentes boltokra is„

- mondta Bányai Tibor.

A szakember arra a kérdésre is választ adott, hogy milyen változásokat idézne az elő a hazai mezőgazdaságban, ha az ország egy jelentős része hamarosan növényi alapú táplálkozásra térne át. A szakértő szerint nem kellene jelentősen megváltoztatni a termelési struktúrát, hiszen a termőterületek nagyjából 5 százalékán történik jelenleg emberi fogyasztásra szánt növények termesztése. A többi takarmányként hasznosul. Példaként elmondtak, ha 3 millió magyar a közeljövőben úgy döntene, hogy vegán vagy vegetáriánus életmódra vált, akkor is nagyjából fél megyényi terület mezőgazdasági termelését kellene átalakítani. A termelésben eddig sem okozott és valószínűleg nem is fog jelentős változást okozni ez a trend.

The Conversation

Ne hagyd ki!