Ráckevei-(Soroksári)-Duna
Fotó: Fürjes Balázs Facebook oldala

Rég várt beruházás előkészítése indul a Ráckevei-Dunán

Megkezdődött a Ráckevei-(Soroksári)-Duna vízminőségének javítását célzó környezetvédelmi beruházás előkészítése és tervezése. A projektnek köszönhetően a Ráckevei-Duna fővárosi szakaszán újra lehet majd strandolni.


57 km hosszú folyószakasz újul meg

A Budapest Fejlesztési Központ egy uniós projektben megkezdte a Ráckevei-(Soroksári)-Duna vízminőségének javítását célzó környezetvédelmi beruházás előkészítését és tervezését – jelentette be Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár Facebook oldalán.

Közölte: a beruházás előkészítése, tervezése 2024-re fejeződik be, és addig beszerzik a megvalósításhoz szükséges összes vízjogi és környezetvédelmi engedélyt.

A projektben a Kvassay- és a Tassi-zsilip között mintegy 57 km hosszú folyószakaszon szeretnének javítani a vízminőségen, és elérni, hogy a vízpart jóval több helyen megközelíthető legyen.

A Ráckevei-Duna rendbetétele 4 budapesti kerület és mintegy 21 település több mint 380 ezer lakóját érinti majd. A projekt célját így írta le Fürjes Balázs:

olyan tiszta legyen a Kis-Duna vize, hogy bárhol biztonságosan lehessen benne fürdeni, a kifogott hal egészséges legyen, a vízpartot könnyen meg lehessen közelíteni.

A Dél-pesti Szennyvíztisztító problémáját is kezelik

A vízminőség javítására több okból is szükség van Fürjes Balázs szerint. Ezek

  • A fokozott algásodás és a túlburjánzó növényzet miatt a Ráckevei-Duna sok helyen elmocsarasodott, a magas tápanyagterhelés miatt túl sok lett az iszap és túl sekély a víz.
  • Itt található Európa második legnagyobb úszólápja, majdnem 8 (!) Margitszigetnyi területet ölel fel. Az úszóláp különleges képződmény. Olyan, mint egy nádas, csak nem kapcsolódik a mederhez, a vízen lebeg. Egy komplett víztisztító-berendezésnek felel meg: kivonja a szerves anyagot a vízből, és elraktározza azt, így tisztul a Duna vize.
  • A klímaváltozás miatt gyakran kialakuló villámzáporok idején gyakori, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep a terhelést már nem bírja, kiönt, és a szennyvíz tisztítás nélkül ömlik bele a folyóba.
  • A vízminőség javítása feltétel ahhoz, hogy a budapestiek és a környéken élők biztonságosan fürödhessenek a folyóban.

Az államtitkár pontokba szedte azt is, a beruházásnak milyen tervezett lépései lesznek:

  • A felgyülemlett iszap kikotrása – a teljes szakaszon, a Gubacsi hídtól egészen Tassig.
  • Iszapcsapda telepítése a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd között.
  • Partfal rendbetétele a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd között.
  • A Dél-pesti Szennyvíztisztító ügyének megoldása – ne csorduljon onnan szennyvíz és szemét a Dunába.
  • Speciális vizes élőhely (wetland) és természetes csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése a Duna-ág pesti oldalán és a Csepeli közpark területén.
A Soroksári-Duna térségével kapcsolatban pár hete írtunk arról: a Gubacsi híd teljesen elhasználódott, vasúti forgalmat lebonyolító részét már nem lehet felújítani, így egy új vasúti átkelő épül a meglévő hídtól 15 méterre északra.

Október közepén írtunk arról, hogy elindult egy másik jelentős fővárosi beruházás, a Ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmi út fejlesztésének előkészítése. Arról pedig ITT írtunk, hogy a tervek szerint teljesen megújul a Nyugati pályaudvar és környéke.

Fotó: Fürjes Balázs Facebook oldala

Ne hagyd ki!