Pedig még a pandémiát sem heverte ki teljesen a vendéglátás

A magyar vendéglátás is megsínyli az orosz-ukrán háborút, mert a konfliktus miatt sok termék drágulhat, valamint kevesebb külföldi turista érkezhet az országba. Ráadásul még a covid hatásait sem heverte ki a szektor. A belföldi turizmus viszont segíthet az iparágon.


Árat emelnének a vendéglátósok, de nem tudnak

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke mutatott rá a vg.hu-nak, hogy a vendéglátóipari vállalatok önköltsége ugyan 20-25 százalékkal ugrott meg a közelmúltban, azonban az áraik mindösszesen 10-15 százalékkal emelkedtek.

A költségeik emelkedése mögött áll például az, hogy a cégek rezsiköltsége nincs befagyasztva, ezért megszenvedik az energiaárak robbanásszerű emelkedését. Mindemellett drágábban jutnak alapanyaghoz, valamint drasztikusan nőttek a munkabérköltségeik, valamint munkaerőhiánnyal is küzdenek. Továbbá tartani lehet az üzemanyagár-sapka esetleges megszüntetésétől is, ami tovább emelheti a nyersanyagbeszerzések árát – erről már Gendur András, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének gasztronómiai társelnöke nyilatkozott a portálnak.

Az említett okok miatt akár 40-50 százalékos éttermi áremelkedés is indokolt lenne az idén nyárig. Van azonban egy lélektani árhatár, amelynél nagyobb emelés a vendéglátóhelyek forgalmának a csökkenésével járna. Egyelőre az iparág szereplői próbálják nem átlépni ezt a szintet, 25-30 százalékos áremelkedésre viszont számítani lehet, hiszen ez alatt tönkremennének.

Eddig nem rossz a kereslet

A magyar lakosság az elmúlt két évben jelentős megtakarításokat halmozott fel. A pandémia okozta korlátozások után az emberek szívesen költekeznek, ami ha minimálisan is, de elég a vendéglátás fenntartásához. A háború nyomán azonban jelentősen drágulhat az élet számos területe, ami a fogyasztás, vagyis a vendéglátóipar forgalmának a csökkenésével is járhat –olvasható a cikkben.

Az ipartestület elnöke szerint azonban a nyáron a belföldi turizmus segíthet a szektor helyzetén, amennyiben sikerül itthon tartani a turistákat. Ettől akár félmillió ember megélhetése is függhet közvetlenül és közvetve.

A költségoldali kockázatok mellett a bevételi oldalon is van azonban egy nem mért tétel, nevezetesen az, hogy a SZÉP-kártya kereskedelmi forgalomban való használhatósága mennyivel csökkenti a vendéglátás- és szállásoldalon az abból remélt forgalmat

– vetett fel egy másik kérdéskört is Gendur András. A szakértő szerint egyébként a street foodot és a házhoz szállítást kevésbé, a minőségi vendéglátást jobban érinthetik az említett problémák. Valamint azok lehetnek most nehezebb helyzetben, akiknek van hitelmoratóriumos adóssága.

Hiányozhat az orosz turista

Van továbbá egy másik vonzata is a háborúnak, ami rosszul érintheti a hazai vendéglátást: mégpedig az, ha az idén nem érkeznének orosz turisták. A Budapestre utazó vendégek esetében Oroszország a top 10 küldőországok között szerepelt eddig. Az orosz-ukrán háború miatt a világ számos nemzete azonban korlátozásokat vezetett be Moszkvával szemben.

Kiss Róbert Richárd turisztikai szakértő a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy az oroszokkal foglalkozó turisztikai irodák egyelőre nem törölték az útjaikat. Abban bíznak, hogy később sort lehet rájuk keríteni. Különösen fontos lenne ez a koronavírus-járvány okozta iparági nehézségek után.

„Közvetlenül a válságot megelőzően Magyarországon, ezen belül Budapesten is megnőtt az orosz turisták száma, de ez általánosságban elmondható más európai és tengerentúli turistahelyekről is. Most, hogy jöttek a szankciók, nyilvánvalóan a repülős turizmus gyakorlatilag meg fog állni, hiszen az Európai Unió nem kívánja fogadni az orosz járatokat, ami komoly „vérveszteség” lesz mindazon országoknak, amelyek esetében az orosz turizmus jelentős”

- mondta Kiss Róbert Richárd.

The Conversation

Ne hagyd ki!