A K&H az ifjúsági indexfelmérésében a fiatalokat a magyarországi inflációval kapcsolatos tapasztalataikról is megkérdezte. A kutatásból kiderül, sokan legalább 40 százalékosnak érzékelik az általános inflációt éves alapon, pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ennél jóval kisebb az áremelkedés.
25? Inkább 40 százalék!
A K&H ifjúsági indexfelmérése rávilágít, az általuk megkérdezett 19-29 éves korosztály átlagosan 26 százalék körüli általános inflációt érzékelt februárban éves alapon, ami igen közel áll a KSH második havi hivatalos értékéhez, a 25,4 százalékhoz. Azonban rávilágítanak, az adataik jelentős szórást mutatnak a válaszok között.
A válaszadó fiatalok 22 százaléka 25-39 százalékos áremelkedést tapasztalt, azonban 25 százalékuk 40 százalékosnál jelentősebb drágulásról számolt be. 26 százalékuk 15-24 százalékos, 27 százalékuk pedig 15 százalék alatti áremelkedést érzékelt.
A Privátbankár megjegyzi, 2023 első negyedévében csak a közlekedéssel kapcsolatos kiadások területén maradt 50 százalék alatt (49 százalékon) azok aránya, akik jelentős áremelkedést tapasztaltak. Minden egyéb termékkörnél és szolgáltatásnál (ételek, italok, szórakozás, lakhatási és gyerekhez köthető kiadások, ruhák) 50 százaléknál magasabb volt az arányuk.
A nők az átlagnál magasabb, 83 százalékos, míg a férfiak alacsonyabb, 73 százalékos arányban tapasztaltak jelentős élelmiszer drágulást. A megyeszékhelyeken és a kisvárosokban 83 százalék és 77 százalék, Budapesten „csak” 67 százalék volt azok aránya, akik az élelmiszerek és az italok jelentős drágulását tapasztalták. A keleti országrészben élők szintén 83 százaléka értékelte úgy, hogy meglehetősen nőtt az élelmiszerek ára
- nyilatkozta Molnár Gergő, a K&H lakossági marketingvezetője.
Belenéztek a huszonéves magyar fiatalok pénztárcájába is
Arról itt írtunk, hogy a fiatal magyarok átlagos nettó személyes jövedelme 2023 első negyedévében 182 ezer forintot tett ki. Egy év alatt 40 ezer forinttal, több mint 28 százalékkal nőtt, ugyanakkor a korosztály több mint 13 százalékának semmilyen jövedelme nincs, míg 11 százalékuk több mint 400 ezer forintból gazdálkodhat az ifjúsági indexhez készült jelentés szerint.
Az elmúlt három évben hullámzó volt a 19-29 éves korosztályhoz tartozó fiatal magyarok személyes havi nettó jövedelme, és nagyok az egyéni különbségek is. A 2020. első negyedévi mérés szerint 131 ezer forint volt a korcsoport nettó személyes jövedelme, amely 2021. első három hónapjára 123 ezer forintra csökkent, egy évvel később pedig 141 ezer forintra emelkedett.
A felmérésből kiderül, a válaszadók 14 százaléka 50 ezer forintnál kisebb havi jövedelemről számolt be, 9 százalékuk 50-74 ezer, 5 százalékuk pedig 75-99 ezer forinttal rendelkezik. A vizsgált korosztályban tehát 10-ből 4-en kevesebb mint 100 ezer forintból gazdálkodhatnak egy-egy hónapban.
Az elemzők hozzátették: a korosztály 11 százaléka viszont több mint 400 ezer forint személyes jövedelemre tesz szert havonta.
A férfiak 214 ezres, a nők 148 ezres átlagos jövedelemről számoltak be. A 19-25 évesek átlagos 175 ezer forintos bevételével szemben a 26-29 éveseké már 193 ezer forintot tesz ki.
