Kedvező gazdasági adatok érkeztek az Unióból, ezért elemzők úgy látják, nagyobb lehet az esélye annak, hogy az eurozóna is elkerülje a recessziót idén. Azonban nagyobb fellendüléssel sem számolnak a szakértők 2023-ban.
Csökkent a recesszió kockázata
A Raiffeisen Bank szakemberei szerint a friss adatok alapján 0,5-1 százalékkal növekedhet az eurozóna gazdasága idén. Ezért a korábbi 80 százalék helyett már csak 60 százalék annak az esélye, hogy recesszióba zuhan a térség.
Pálffy Gergely, a pénzintézet elemzője egy online sajtótájékoztatón elmondta, hogy az euróövezetre vonatkozó összes növekedési konszenzust felfelé módosították az utóbbi időben az idén csatlakozott Horvátországgal együtt immár 20 országot tömörítő zónára vonatkozóan. A pozitív fejleményeket azzal magyarázta, hogy az eurót használó országok sérülékenysége kisebbnek bizonyult, mint várták. Több volt a rejtett tartalékuk, valamint - részben az enyhe tél miatt - kisebbek voltak az energiakrízis hatásai. Továbbá jó hírekkel szolgáltak hazánk gazdaságáról is.
Ugyan a lakossági fogyasztásban és az exportban Magyarországon nem várható növekedés, az export teljesítménye viszont 1 százalékos pluszba húzhatja a GDP-növekedést. Az export kilátásai kedvezőek részben a jelentős mértékben bővülő termelő-kapacitásoknak, részben a gyenge forintárfolyam versenyképességet támogató hatásának köszönhetően
- idézi Török Zoltánt, a bank vezető elemzőjét az MTI.
A negyedével drágult az életünk egy év alatt
2022. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit Magyarországon. Az elmúlt egy évben a háztartási energia (55,5 százalékkal) és az élelmiszerek ára (44,8 százalékkal) emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,9 százalékkal nőttek, 2022-ben pedig átlagosan 14,5 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest.
Az Eurostat egy kicsit más módszertannal 25 százalékos drágulást mért Magyarországon decemberben az előző havi 22,5, illetve 23,1 után. Ezzel szemben
- Csehországban 17,2-ről 16,8 százalékosra lassult az infláció,
- Lengyelországban 16,1-ről 15,3-ra,
- Szlovákiában 15,1-ről 15-re,
- Romániában 14,6-ról 14,1-re,
- Horvátországban 13-ről 12,7-re,
- Szlovéniában 10,8 maradt,
- Ausztriában pedig 11,2-ről 10,5-re csökkent.
Az európai országok többsége túl lehet az inflációs csúcson: az Unió 27 országa közül 23-ban lassult a drágulás üteme decemberre. A kivétel Szlovénia, ahol stagnált, Málta, ahol 7-ről 7,2-re nőtt, Svédország, ahol 10,1-ről 10,8-ra gyorsult, valamint Magyarország.
A 27 ország közül 12-ben sikerült százalékosan egyszámjegyű szintre szorítani a pénzromlás mértékét. A legkisebb inflációt, mindössze 5,5 százalékot, Spanyolországban mérték. Alig rosszabb ennél a luxemburgi 6,2, valamint a francia 6,7 százalékos mutató. Az EU egészében 10,4 százalékkal volt drágább az élet decemberben, mint egy évvel korábban.
