Hasonló veszélyekkel kell szembenéznie az eurozónának, mint tíz éve, amikor befektetői spekuláció indult a közös valuta ellen a görög adósságválság miatt. Ismét megjelent az euró összeomlásának a kísértette.
Az euró története ismétli önmagát
Nagyjából egy éve jelentette ki Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke, hogy az európai jegybank most nem fogja lassítani az eurózóna gazdaságának lendületét a gazdasági ösztönzők gyors leépítésével. 2011. tavaszán-nyarán ugyanis balul sikerült egy kamatemelésük: akkor fékezték az eurózóna gazdaságát, amikor azt a görög adóságválság szinte megállította. Ezért még abban az évben az érkező új bankelnök, Mario Draghi irányításával vissza kellett fordítaniuk a hitelezés drágítását – írja a Bloomberg.
Görögország tíz évvel ezelőtti fizetési válsága spekulációt is indított az euróval szemben, mivel a befektetők vélemény az volt, hogy pénzügyileg gyenge dél-európai országok csődjeinek sora követheti egymást, ami maga alá temetheti az eurozónát.
Draghi 2012-ben azzal vágott oda a spekulálóknak, hogy kijelentette: az ECB-nek több eszköze van a csatához, mint nekik. Ezért az Európai Központi Bank az eurótagországok államkötvényeinek vásárlásába kezdett azért cserébe, hogy a zóna kormányai egyensúlyban tartják a költségvetésüket, valamint mérsékelik az államadósságukat. A kötvényekre így nőtt a kereslet, leszorultak a hozamok, azaz olcsóbbak lettek a felvett hitelek.
Újabb spekulációtól tartanak
Most a helyzet valamivel másabb: Lagarde azért kapott sok bírálatot, mert egyesek szerint az ECB kamatemelési késlekedése erősítette történelmi rekordra az inflációt az eurozónában. Az európai jegybank monetáris tanácsa csupán 2022. július 21-én emelt alapkamatot, ami hatékony lehet a pénzromlás ellen, azonban drágítja az eurótagállamok adósságának finanszírozását, és alapjául szolgálhat az euró elleni újabb spekulációknak.
A gyenge pont
Az eurozóna gyenge pontja most is ugyanaz, mint tíz évvel ezelőtt: Olaszország, ahol az államadóság eléri a GDP másfélszeresét. A magas adóság csupán azért tartható még fenn, mert a java hazai hitelezők kezében van. Amíg Görögország kiválását az eurozónából kibírta volna az övezet, addig Olaszország az EU harmadik legnagyobb gazdasága, ezért a bedőlésük maga alá temetné az eurót. Az olasz kormány rádásul a közelmúltban bukott meg, ezért nincs egy stabil vezetésük sem, amelyik biztosítékot adhatna az állampapírok elleni spekuláció ellen. Emellett a hozamuk is megugrott, ami miatt újabb kötvényvásárlási programot indíthat az ECB, bár annak a feltételei még nincsenek tisztázva.
ABloombergnek nyilatkozó 28 elemzőből egyébként 22 úgy látja, hogy az Európai Központi Bank lemaradt a nagy jegybankok kamatemelési ciklusában. Az amerikai Fed például már júniusban 0,75 százalékos növelésnél járt, és még ebben a hónapban tovább emelhet.
