Horvátország január 1-én vezeti be az eurót, mint hivatalos fizetőeszközt. Az ország leginkább a turizmusának köszönheti, hogy nagy változásokkal ez nem fog járni rövidtávon, középtávon azonban okozhat néhány kellemetlen meglepetést, amit a turisták is megérezhetnek.
Jön a horvát euró
Az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok teljesítése nem egy legyűrhetetlen feladat a tagországok számára. Magyarországon is leginkább a politikai akarat hiányzik ahhoz, hogy csatlakozzunk az eurozónához – nyilatkozta Beke Károly, a Portfolio szakértője az Infostartnak.
Ami Horvátországot illeti, fontos kiemelni, hogy bár utolsókként csatlakoztak az Európai Unióhoz, az ország gazdasága eddig is jelentős mértékben az euróra épült, köszönhetően a turizmus dominanciájának. Bárki tapasztalhatta egy tengerparti nyaralás alkalmával, hogy a horvát kuna mellett szinte bárhol lehetséges euróval is fizetni
– mondta a szakértő.
A horvátok egyébként már az koronavírus-járvány előtt nagyon közel voltak a közös európai valuta bevezetéséhez, azonban a pandémia lassította a folyamatot.
Nem jelenthet sok előnyt a horvátok számára az euró
A szakértő szerint nem valószínű, hogy számottevő előnyökkel jár az euró bevezetése a horvát gazdaság számára. A hétköznapjaikban sem fog jelentős változást hozni, hiszen eddig is megszokott volt a nemzetközi valuta használata.
Szép lassan eltűnik majd a kuna, és az eddigi kettős árfolyamrendszer vagy kettős árképzés, de a gazdaság számára ez nem hoz érdemi változást, hiszen a szolgáltatók nagy része a turizmusban eddig is euróban számolta az árakat
– nyomatékosította Beke Károly.
Rövid távon inkább negatív hatásai lehetnek Horvátországban az európai valuta bevezetésének, amit az odalátogató turisták is érezhetnek majd. Megugorhat miatta az infláció, miután az árak elkezdenek felzárkózni a nyugat-európai szinthez. Ha pedig a balti országokat vizsgáljuk, láthatjuk, hogy hosszú távon sem garancia az alacsonyabb infláció az eurózónában.
Változhatott az euró megítélése
A magyar lakosság nagyjából 70 százaléka támogatja, valamint 30 százaléka ellenzi az euró mielőbbi bevezetését a Pulzus Kutató egyik áprilisi reprezentatív felmérése szerint. A kutatás egyúttal az európai fizetőeszköz támogatottságának 5 százalékos növekedését mutatja hazánkban 2020 júniusához képest.
A kutatásból az is kiderül, hogy amíg a férfiak 77 százaléka támogatja az euró bevezetését, a nők körében ez az arány 68 százalék. Leginkább a 60 év feletti korosztály váltaná le a forintot (74 százalék), a legkisebb mértékben pedig a 40-59-es korcsoport (64 százalék), amíg a 18-39 évesek között 70 százalék ez az arány. A diplomások 74 százaléka támogatta az ötletet, a középfokú végzettségűek 70 százaléka, továbbá az alapfokú papírokkal rendelkezők 68 százaléka. Mindezek mellett a fővárosban a legnagyobb az euró támogatóinak az aránya (74 százalék), de a megyeszékhelyeken (73 százalék) és más városokban (71 százalék) is magas a számuk. Azonban a községekben élők „csupán” 63 százaléka választaná az európai fizetőeszközt.
