Egy frissen publikált kutatás azt vizsgálja, hogy a gyors gazdasági fejlődés vezethet-e a területi egyenlőtlenségek növekedéséhez. Egy másik vizsgálat után pedig felmerülhet a kérdés: átok vagy áldás egy régiónak az autópálya?
Létezik vidéki árnyoldala a gazdasági fejlődésnek?
A Williamson-hipotézis (Jeffrey Gale Williamson amerikai közgazdász 1965-ben publikált elmélete) szerint, ha fejlődik egy ország, egy bizonyos pontig nőnek a területi, gazdasági egyenlőtlenségek, aztán ha elérnek egy fejlettségi szintet, szépen elkezdenek csökkeni. Viszont sok közgazdász azon a véleményen van, hogy sosem jön el a különbségek csökkenésének a fázisa.
Kertész Krisztián kutató azt vizsgálta egyik legújabb tanulmányában, hogy a gyorsabb fejlődés vezethet-e az országokon belüli területi egyenlőtlenségek növekedéséhez – írja a Qubit.
Kertész az Európai Unión belül a legújabb 15 tagország NUTS 3 szintű – a magyarországi megyei szintnek megfelelő – régióinak vizsgálatával tesztelte Wiliamsson elméletét. A kutatással arra jutott, hogy minél gyorsabb egy újonnan csatlakozott tagállam felzárkózása, annál jobban nőnek az országon belüli különbségek. Minden egy százalékpontnyival gyorsabb felzárkózás 0,2 százalékponttal növeli az egy főre jutó jövedelem relatív regionális szóródását. Ez tehát igazolta az elmélet első részét, de azt a feltételezést is megerősítette, hogy az egyenlőtlenségek növekedése egy bizonyos szint után lassulni kezd, majd megfordul.
Amikor a nemzetgazdaság egésze közelebb került az EU-átlaghoz, azaz a felzárkózásnak egy érettebb szakaszába került, akkor a kevésbé fejlett régiókban szintén beindult a gyorsabb növekedés
- írja a tanulmány.
Segít a vidéken az autópálya?
Arról is írtunk, hogy összefüggés lehet egy régió gazdasági fejlettsége és az autópálya-hálózatának mérete között is. A legsűrűbb autópálya-hálózat és a legnagyobb gazdasági teljesítményű területek is a Hollandia-Belgium-Velence tengely mentén helyezkednek el az EU-ban. Azonban akad néhány kivétel: Portugáliában és Spanyolország tengerparti területein is sűrű a hálózat, uniós mértékben viszont meglehetősen fejletlennek mondhatók ezek a régiók.
Kimutatható, hogy a jobb közlekedés csökkenti az áruforgalom, a lakossági mobilitás és a migráció költségeit, és növeli a gazdaság hatékonyságát. Emellett a fejlődés további fejlődést generál, mivel segíti az egyes iparágak koncentrációját. Viszont az autópálya-ellátottság összefüggést mutat a történelmi és agglomerációs folyamatokkal is: ott épül autópálya, ahol van rá gazdasági igény. Ez pedig felerősíti a régión belüli különbségeket. Az autópályák melletti települések fejlődnek, viszont a távolabbi kistelepülések elsorvadhatnak.
Az exportáló, jellemzően nagyobb cégeket erősíthetik az autópályák, azonban a kis- és középvállalatok helyzetét nem feltétlenül javítják. Szerte Európában a multinacionális vállalatok központjai élvezik az autópálya-hálózat előnyeit, amíg a beszállítói láncokban rosszabb helyen álló térségek megtapasztalhatják annak a hátrányait is.
