Évről évre egyre több pénzt küldenek haza a külföldön dolgozó magyarok, főleg Németországból. Az elmúlt tíz évben ez az összeg különösen megugrott. Mutatjuk a számokat.
Hatalmas vagyont utalnak haza a külföldön dolgozó magyarok minden évben
A külföldről Magyarországra irányuló banki „hazautalások” éves volumene 197 millió euróról 522 millió euróra (mai árfolyamon nagyjából 205 milliárd forintra) nőt 2012 és 2022 között. Ebből 460,8 millió euró érkezett az Európai Unióból két évvel ezelőtt. Azon belül 201 millió euró jött Németországból és 97 millió Ausztriából. A harmadik helyen az immár EU-n kívüli Egyesült Királyság állt 70 millió eurónak megfelelő fonttal.
A G7 megjegyzi, az Európai Unióban alkalmazott módszertan szerint a „személyes utalások” azokat a pénzmozgásokat jelentik, amelyeket a legalább egy éve egy adott országban élő, tehát rezidens személyek küldenek a nem rezidens, jelen esetben magyar családtagjaiknak. Ezek az összegek nagyrészt a munkajövedelmükből származnak.
Valóban megelőzte a román gazdaság a magyart? Kiderült
Az Eurostat friss adataiból pedig az is kiderült a napokban, hogy az uniós átlag 76 százalékán áll a magyar bruttó nemzeti össztermék (GDP) a vásárlóerő-paritáson számolva. Ez az érték az EU 27 tagállamának azonos mutatói között az ötödik legalacsonyabb. Így a 22. helyet szerezte meg Magyarország a listán, holtversenyben Horvátországgal.
Magyarország nem tudott javítani az egy évvel korábbi eredményén. Azonban a horvátok 73 százalékról jöttek fel 76-ra. Előttünk Lengyelország (80 százalék) és Románia (78 százalék) állnak, mögöttünk pedig Szlovákia (73 százalék) és Lettország (71 százalék) foglalnak helyet a sorban. De mutatjuk a teljes felsorolást:
- Luxemburg – 240 százalék
- Írország – 212 százalék
- Hollandia – 130 százalék
- Dánia – 128 százalék
- Ausztria – 123 százalék
- Belgium – 117 százalék
- Svédország – 117 százalék
- Németország – 115 százalék
- Finnország – 108 százalék
- Málta – 105 százalék
- Franciaország – 101 százalék
- Olaszország – 97 százalék
- Ciprus – 95 százalék
- Csehország – 91 százalék
- Szlovénia – 91 százalék
- Spanyolország – 89 százalék
- Litvánia – 87 százalék
- Portugália – 83 százalék
- Észtország – 81 százalék
- Lengyelország – 80 százalék
- Románia – 78 százalék
- MAGYARORSZÁG – 76 százalék
- Horvátország – 76 százalék
- Szlovákia – 73 százalék
- Lettország – 71 százalék
- Görögország – 67 százalék
- Bulgária – 64 százalék
