A KSH friss adatai alapján egy év alatt 10%-kal nőtt a külföldi állampolgárok száma Magyarországon: 2023-ban már 226 ezer külföldi volt az országban, számol be az elemzésről a Portfolio. Az eredmény példátlan, hiszen ekkora számot még egyetlen korábbi évben sem mutatott ki a hivatal – tíz évvel ezelőtt még 140 ezer külföldi állampolgár volt hazánkban.
A KSH elemzése alapján az elmúlt tíz évben folyamatos növekedés volt tapasztalható a külföldiek számát tekintve, egyedül a 2021-es, pandémia alatti időszak jelentett kivételt. Mint kiderült, 2023 januárjában az ország népességének 2,3%-a volt külföldi állampolgár.
.
Érdekesség, hogy 2013-ban a külföldiek felét a szomszédos országok állampolgárai tették ki, ami az ezt követő években csökkeni kezdett, majd 2019 óta 35-37% körül stagnál.
Idén januárban a Magyarországon tartózkodó külföldiek közel kétharmada (144 ezer fő) az európai kontinens állampolgára volt, míg 29%-uk Ázsiából (közel 65 ezer fő), 4% Afrikából (9050 fő), 3,4% pedig Amerikából származott (7600 fő).
A szomszédban zajló háború miatt nem meglepő, hogy a legnagyobb mértékben az ukrán munkavállalók száma növekedett, akik egy év alatt 5200 fővel (24%) lettek többen.
A Portfolio cikke megemlíti, hogy a már fentebb említett egyszeri, a pandémia alatti csökkenés után újra trendszerű növekedést mutatott a külföldiek foglalkoztatása. Ennek köze van a Magyarországon tapasztalható alacsony munkanélküliségi rátához, ami miatt a vállalatok növekedése nagyban függött a külföldi munkaerőktől – szakértői becslések szerint havonta többszáz külföldi dolgozó érkezik hazánkba.
Éves lebontásban mindez azt jelenti –a hivatalos adatok alapján –, hogy évente 5-10 ezer fővel nő a Magyarországon dolgozó külföldiek száma, az itt élők számának gyarapodása pedig eléri a 20 ezret – ami arra utalhat hogy egyre többen telepednek le családostul.
Egyre nagyobb az igény a vendégmunkásokra
Felütötte a fejét a munkaerőhiány Magyarországon az elmúlt években, ezért igencsak megnőtt az igény a vendégmunkásokra, különösen a termelő szektorban. Munkaerőt importálni egyre nehezebb a környező országokból, hiszen az ott elérhető humán erőforrás inkább a nyugatabbi, vagy szláv nyelvű országokat preferálja. Azonban kedvez nekünk, hogy az Ázsiából érkezők szemében Európa egységes megítélés alá esik. Nem akarnak mindenképpen nyugatra menni.
A szakképzett ázsiai munkaerővel jellemzően két évre kötnek szerződést a magyar foglalkoztatók. A munkavállalók leginkább egyedül, család nélkül jönnek, nem letelepedési, hanem munkavállalási szándékkal, hogy anyagilag támogassák az otthon maradt családjukat.
