Januárban, szokás szerint többlettel zárt a költségvetés

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 151,3 milliárd forintos többlettel zárt január végén - jelentette a Pénzügyminisztérium (PM). A Költségvetési Tanács elnöke közben úgy látja, tartható a hiánycél, de ehhez vissza kell térni a fegyelmezett gazdálkodáshoz.


A részletek

A központi költségvetés 84,4 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 34,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 32,6 milliárd forintos többletet értek el. Tavaly januárban 198,8 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere. A központi költségvetés 180,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 22,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 4,1 milliárd forintos hiányt könyveltek el. Az államháztartás központi alrendszerének idei pénzforgalmi hiányát a költségvetési törvény 3152,6 milliárd forintban szabja meg.

A PM emlékeztet arra, hogy a költségvetési törvény eredetileg 5,9 százalékos uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiánycéllal számolt. A magyar gazdaság újraindítása az egyik leggyorsabb az Európai Unióban, ezért a kormány alacsonyabb, 4,9 százalékos hiánycél elérését tűzte ki. Ennek érdekében mintegy 755 milliárd forintnyi beruházás átütemezésére került sor, ezzel hazánk a tervezettnél hamarabb visszatérhet az egyensúlyi pályára.

Kiemelték, hogy tavaly az elmúlt 30 év legnagyobb növekedését érhette el a magyar gazdaság, amely alapot ad az adócsökkentések folytatásához és a családok megerősítéséhez.

A kormány az idén 1500 milliárd forintos adócsökkentést hajtott végre, amelynek része egyebek között a családi adóvisszatérítés, a 25 év alattiak szja-mentessége, a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos mérséklése. Idén tovább csökken a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékról 13 százalékra, az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás pedig megszűnt. Ugyancsak csökken a kisvállalati adó kulcsa is 11 százalékról 10 százalékra - olvasható a tárca közleményében. A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások január 1-jétől 5 százalékkal emelkednek. Emellett jut forrás a 13. havi nyugdíj kifizetésére és a legtöbb ágazatot érintő béremelésekre.

Január 1-jétől a minimálbér 200 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 260 000 forintra emelkedett. A kormány ugyancsak januártól megemelte az ápolók, az orvosok, a bölcsődei dolgozók, a szociális, kulturális ágazatban dolgozók, a katonák, a rendőrök, valamint a pedagógusok bérét is. A fegyveres és a rendvédelmi feladatot ellátó szerveknél foglalkoztatottak pedig a hivatalos szolgálat elismerése céljából hathavi fegyverpénzt kapnak - emlékeztet a PM.

  A Költségvetési Tanács elnöke a hiánycélról

A módosított hiánycél tartása nagyban függ a növekedésünktől is. Úgy gondolom, hogy e cél teljesíthető. Az év indulása nem volt rossz, jó okunk van feltételezni, hogy a bevételek rendben beérkeznek az idén is a költségvetésbe. Továbbra is azt tudom mondani, hogy két területen szállhat el a hiány, az egyik a beruházások köre, a másik az európai uniós projektek megelőlegezése. A működési kiadások ezúttal is egyensúlyban lesznek

- mondta a VG-nek Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Hozzátette:

Ugyanakkor nem az a lényeges, hogy tizedpontosságra mekkora a hiány, ennél sokkal fontosabb maga a törekvés, illetve a szándék az egyensúly megteremtésére. Ezért is üdvözöltük, hogy a költségvetésben eredetileg tervezett 5,9 százalék helyett 4,9 százalékra módosította a kormány az idei hiánycélt. Az említett kiadásokra pedig megvan a fedezet, javarészt olyan egyszeri tételekről beszélhetünk, amelyek kezelhetők a büdzsében. Ezzel együtt hangsúlyozom, vissza kell állni a fegyelmezett, mondjuk így, konzervatív gazdálkodásra.


The Conversation

Ne hagyd ki!