Csúcson az infláció, csökkenést vár a jegybank

A magyar infláció emelkedésének 80 százalékát külső tényezők okozták, a magas infláció globális jelensége a járvány "szövődménye"; mindent meg kell tenni, hogy a külső hatások ne épüljenek be az inflációs kilátásokba - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank decemberi Inflációs jelentését ismertető online sajtótájékoztatón.


Megvolt a csúcs

Baksay Gergely a prognózis részleteit ismertetve kiemelte: újra csökkenő pályán van az infláció, a fogyasztói árindex idén novemberben elérte a csúcsát. A maginfláció a következő hónapokban még emelkedik, 2022 közepéig 6 százalék közelében alakul, ezután 2022 második felétől csökkenni fog. A fő mutató 2022 negyedik negyedévében tér vissza a toleranciasávba, és 2023 első felében kerülhet ismét a 3 százalékos jegybanki cél közelébe - mondta.

A külső hatások szerepe a magyar infláció gyorsulásában 2021 októberben az elmúlt évek átlagához képest 80 százalék volt, a belső hatások 20 százalékos arányt jelentettek.A jegybank legfrissebb prognózisa szerint idén 5,1 százalékos inflációt várnak, jövőre 4,7–5,1 százalék közöttit, míg 2023-tól az infláció a jegybanki céllal összhangban alakul. Az MNB GDP-növekedési várakozása 2021-re 6,3 és 6,5 százalék közötti, jövőre 4-5 százalék.

A gazdaságról

Baksay Gergely kifejtette, hogy a magyar gazdaság helyreállási képessége erős. A gazdaság bővülése várhatóan a korábbinál lassabb ütemben folytatódik, miközben a növekedés szerkezetét kettősség jellemzi: a nemzetközi termelési láncok zavarai, és az emelkedő nyersanyag- és energiaárak lassítják a gazdaság helyreállását, miközben a tovább erősödő belső kereslet tompítja a külső tényezők hatásait.

A munkaerőpiaci hatásokról elmondta: a lakosság reáljövedelme jövőre jelentősen megnő, a növekedés húszéves távlatban a harmadik legmagasabb lesz. A munkanélküliségi ráta tartósan 4 százalék alatt marad a következő években. A válságkezelés jelentős részben hitelalapú volt, a háztartási és vállalati hitelezés bővülése tovább folytatódik a következő években, egészséges mértékben és szerkezetben, forintban, fix kamatokkal. A jegybank szerint a beruházási ráta magas marad, 28 százalék felett alakul a GDP arányában 2022-ben, ami az EU-ban a 3. legmagasabb - ismertette.

A kilátásokról

A kilátásokat leginkább az energiaárak emelkedése határozza meg, ami szintén a járvány egyik szövődménye. A gáz és az áram ára történelmi magasságokba emelkedett. Jövőre ezeken a piacokon is megnyugvást várnak az elemzők - mondta. Az energiaárak emelkedése az energiaimportőr országnak számító Magyarországon rontja a cserearányt, ezért a külső egyensúlyt is, a reálgazdaságban pedig a termelési tényezők árának emelésével a beruházások lassulásához vezet, ami visszafogja a külső keresletet. Ugyanakkor a lakossági rezsiköltségek fixek, így ezen keresztül visszafogja a közvetlen inflációs hatást. A magas energiaár a termékeken és szolgáltatásokon keresztül azonban begyűrűzik a fogyasztói árakba - fejtette ki.

A költségvetés hiánya az MNB szerint csökkenő pályára áll már 2021-ben és jövőre is folytatódik a csökkenés, a kormány által tervezettnek megfelelően. Idén 80 százalék alá süllyed az államadósság-ráta, 2022-től tovább mérséklődik a gazdaság növekedése és a költségvetési deficit csökkenése következtében - mondta a jegybank ügyvezető igazgatója.


The Conversation

Ne hagyd ki!