Fontos, mindennapjainkat meghatározó kérdésről van szó, ám kevesen ismerik, pontosan hogyan is működik egy ország költségvetése? Megpróbáltuk egyszerű és közérthető módon összefoglalni, hogy IDEÁLIS esetben, honnan hova gurulnak adóforintjaink?
Egyátalán mi szükség van költségvetésre?
Egy ország működtetéséhez számtalan olyan feladatot kell elvégezni, amelyeket csak közösen lehet megszervezni. Ezen feladatok jelentős része olyan bonyolult és összetett rendszerek működtetését jelenti, amelyeket finanszírozni is közösen lehetséges. Gondoljunk csak bele! A közvilágítást, a tűzoltóságot, a jogrendet vagy éppen a hivatalos nyilvántartásokat magánúton nem is lehetne mindenki megelégedésére működtetni és nem is érné meg magántőkéből fizetni. Ezeket az úgynevezett közfeladatokat így az állam vállalja magára. Mivel elvégzésükhöz pénz kell, nem is kevés, ezért a szükséges százmilliárdokat mi mindannyian, adófizető állampolgárok adjuk össze. Hogy a számtalan közfeladatból mire, mennyi pénzt költsünk egy adott esztendőben, ezt határozza meg az adott év költségvetése.
Akkor egyszerű gazdasági kérdésről van szó?
Nem egészen. A költségvetésből szociális problémákat is meg kell oldani. Az államnak ugyanis az egyes társadalmi rétegek közötti különbségek csökkentése is fontos feladata. Aki tehetősebb, annak több adót kell fizetnie, így különféle módszerekkel segíteni, támogatni lehet a szegényebbeket.
Honnan lesz minderre pénz?
Mint említettük, a költségvetésben szereplő irdatlan összegeket mi magyarok „dobjuk össze”. Az állam ugyanis közfeladatainak ellátására a magányszemélyektől és a vállalkozásoktól többféle jogcímen adókat szed be. Ezen felül az államnak lehetnek saját vállalkozásai is, amelyek ha eredményesen működnek, szintén befizetnek a költségvetésbe. Jó példa erre a szinte minden évben komoly nyereséget elkönyvelő Szerencsejáték Zrt. Ezen felül az állam különböző hatóságokon keresztül (rendőrség, adóhatóság, versenyhivatal stb.) őrködik a közösen meghatározott játékszabályok betartásán is, ha ezeket valaki megszegi és bírságot kap, az onnan származó pénz is a költségvetést gazdagítja.
Ki dönt arról, hogy egy ország mire és mennyit költsön?
A költségvetés összeállítása a pénzügyminiszter feladata. Az életünk egyes területeit felügyelő minisztériumok kiszámolják, hogy a következő évben mennyi pénzre lesz szüksége az adott területnek. Például az egészségügyi tárca felméri, mennyi pénz kell a körzeti orvosok fizetésére, a kórházak működtetésére, a gyógyszerek árának állami támogatására stb., stb., majd igényét eljuttatja a pénzügyminisztériumnak. Ott a beérkező igényeket összesítik és elosztják a rendelkezésre álló bevételeket. A mindenkori kormány az általa fontosnak tartott ügyek alapján dönt a javaslatról, majd a költségvetés az Országgyűlés elő kerül, ahol a polgárok által választott képviselők vitatkoznak róla. A képviselők választóik igénye szerint javaslatot tehetnek a költségvetés módosítására. Végül minden javaslatról az Országgyűlés dönt. Amire a többség szavaz, az megvalósul, ami nem kap többséget az nem.
Mi alapján dől el, hogy egy ügy fontos és lesz rá pénz, vagy nem fontos és nem költünk rá?
Ez vegytisztán politikai kérdés. A választások előtt minden párt beszámol arról, számára mik a fontos ügyek és mikre fog költeni. Ezen ígéretek alapján döntenek a választók, hogy szavaznak-e az adott pártra vagy sem? Persze nincs olyan közügy, amire ne lehetne még több pénzt elkölteni. A költségvetés készítésekor azt kell szem előtt tartani, hogy egy terület se legyen alulfinanszírozott. Hogy mi számít alulfinanszírozottnak, azt ki lehet deríteni, ha megnézzük, hogy a hasonló fejlettségű országok GDP vagy népességarányosan mennyit költenek rá átlagosan. Ha hosszú időn át az átlagnál kevesebb állami forráshoz jut egy közszolgáltatás, akkor annak színvonala értelemszerűen leromlik.
Egy mezei állampolgár tehát közvetlenül egyátalán nem is szólhat bele, mire költik a közös pénzünket?
Persze azt utólag minden esetben ki lehet számolni, hogy a különféle célokra szánt adóforintok jól vagy rosszul hasznosultak? Ha kiderül, hogy nem, akkor a polgárok a legközelebbi választásokon megvonhatják a bizalmukat az adott párttól. Két választási ciklus között is ki lehet fejezni az elégedetlenséget. Ilyen eszköz például a tüntetés vagy a sztrájk. Az internetadó bevezetését az ellene folytatott tüntetés sikeresen megakadályozta, miként például a vasutasok sztrájkja is sokszor vezetett már oda, hogy az állam kénytelen-kelletlen több pénzt fizetett nekik az eredetileg elképzeltnél. Közvetlenül minden állampolgár csak abba szólhat bele, hogy adója 1+1 százalékát milyen egyház vagy civil szervezet kapja.
Ki figyel arra, hogy senki ne pazarolja az államtól kapott pénzt?
Azt, hogy egy adott év költségvetése megalapozott-e vagy sem, egy független szervezet, a Költségvetési Tanács ítéli meg. A költségvetési pénzek felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Ezen felül minden évben a kormánynak is el kell számolnia a költségvetési forrásokkal. Zárszámadási törvényt kell készítenie, amelyet az Országgyűlésnek meg kell tárgyalnia és el kell fogadnia. Ilyenkor a választók képviselőik útján jelezhetik, ha nem tetszik nekik az adóforintok felhasználása.
Mi történik, ha nincs elég pénz a költségvetésben?
Ugyanaz, mintha egy család nem jön ki a szülők fizetéséből: meghúzza a nadrágszíjat és kölcsönkér. Az állam azonban némileg másképp intézi ezt, mint egy család. Persze vannak nemzetközi bankok, akiktől a hétköznapi emberekhez hasonlóan az állam is tud kölcsönkérni, ilyen például a sokszor emlegetett IMF. Ám általában az állam a hazai vagy külföldi befektetőktől szerez pénzt. Különböző futamidőre államkötvényeket bocsát ki forintban vagy devizában és azoknak, akik ebből vásárolnak, kamatot fizet. A felvett és még vissza nem fizetett állami hitelekből áll össze egy ország államadóssága. Ha kölcsönt nem tudja visszafizetni, az az államcsőd, ami azt jelenti, hogy az adott ország nem képes ellátni közfeladatait.
Az azért nem jó, ha az állam többet költ, mint amennyi bevétele van…
Ez nem mindig rossz dolog. Az államnak ugyanis az is a feladata, hogy a gazdaság hullámzásából adódó nehézségeket valamilyen módon kezelje. Például ha éppen gyengélkedik a gazdaság, nincs mese, pénzt kell költenie: fizetnie kell a munkanélküli segélyeket, támogatni a vállalkozásokat, beruházásokba kezdeni és még sorolhatnánk. Ehhez persze pénz kell és ilyenkor szokott az állam hitelt felvenni, azaz jóval többet költeni annál, mint amennyi bevétele van. Ilyenkor fontos, hogy az elköltött pénze megtérüljön, hiszen a felvett kölcsönt vissza kell fizetnie. Ezért válság idején célszerű beruházásokra fordítani a forrásokat. Aztán ha elmúlnak a problémák, az állam háttérbe vonulhat és a növekvő gazdasági teljesítmény miatt növekvő bevételeiből visszafizetheti a felvett hiteleit és tartalékolhat a nehezebb időkre.
Mi történik, ha valami olyan váratlan gond adódik, mint a koronavírus járvány?
Ha tényleg nagy a gond, akkor bizony új költségvetést kell készíteni, azaz át kell gondolni a bevételek elosztását. Ez 2021-ben meg is történt: az Országgyűlésnek újra el kellett fogadnia a költségvetést. Ha kisebb a probléma, akkor erre nem kerül sor, mert a büdzsét mindig úgy tervezik, hogy maradjon benne kisebb-nagyobb tartalék a váratlan eseményekre. Ezt a tartalékot a minisztériumok nem használhatják fel, csak akkor, ha látszik, hogy az adott évben már nem lesz nagyobb probléma.
Tehát akkor lesz jobb a közfeladatok színvonala, akkor lesz jobb az egészségügy, az oktatás, a tűzoltóság stb., ha több pénz van a költségvetésben, mert akkor az állam többet tud elosztani. Hogyan lehet bővíteni a költségvetési forrásokat?
Kézenfekvő válasz lenne a kérdésre az adók emelése, ám ez nem mindig a legjobb megoldás. Ha túl sok adót kell fizetni, akkor sok vállalkozásnak egyszerűen nem éri meg működni, az emberek pedig nem fognak költeni. Jobb megoldás, ha az állam mindent megtesz azért, hogy a gazdaság minél nagyobb teljesítményre legyen képes és minél több ember dolgozzék. Ezen felül az állam takarékos működése és az adók hatékony beszedése növelheti a költségvetés mozgásterét.
