Jövőre bonyolítják le az első olyan népszámlálást Magyarországon, amelyben az állami adatbázisokkal is összekapcsolja az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal – közölte a VG-nek adott interjújában Vukovich Gabriella, a hivatal elnöke.
Történelem
Az első népszámlálás 1869 decemberében volt, a jövő évi a tizenhatodik lesz, egyben az utolsó tradicionálisnak nevezhető adatgyűjtés. A témakörök nem sokat változtak a 152 év alatt
-mondta a hivatal elnöke a VG-nek.
Adott, hogy melyek a legfontosabb információk a népességről, a társadalomról. A kérdések egyrészt a lakások állapotát, a lakhatás helyzetét mérik fel, másrészt a lakásban élőkre, a lakosságra vonatkoznak. Ezek részben demográfiai jellegűek, mint például a családi, háztartási viszonyok, részben a gazdasághoz kapcsolódnak, ilyenek a foglalkozásra vagy az iskolai végzettségre vonatkozó kérdések. Szerepelnek még a nemzetiségre, az anyanyelvre, a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre, a vallásra, az egészségi állapotra és a fogyatékosságra vonatkozó kérdések is, ez utóbbiakra önkéntesen lehet válaszolni. Fontos azonban, hogy az érintettek ezek esetében is szolgáltassanak adatot, ugyanis ezek az információk csak a népszámlálásból állnak rendelkezésre.
A kérdések száma erősen korlátozott, hiszen a hivatalnak csaknem tízmillió embert kell válaszadásra kérnie alig hét hét alatt. Az első, kicsivel több, mint két hétben egy erre létrehozott, zárt rendszerű online felületen lehet majd kitölteni a kérdőíveket. Azok, akik nem élnek ezzel a kényelmes és rugalmas lehetőséggel, a számlálóbiztos segítségével, interjú keretében válaszolhatnak majd a kérdésekre. Ám ekkor is minden adat azonnal és digitálisan bekerül a KSH adatbázisába – a számlálóbiztos ugyanis tableten rögzíti az adatokat.
Nem lehet kibújni alóla
A részvételt a népszámlálásról szóló törvény kötelezővé teszi. Szabálysértést követ el, aki nem vesz részt benne, akár pénzbüntetést is kaphat érte. A 2001. és a 2011. évi felvétel kivételével Magyarországon mindig kötelező volt a népszámlálási kérdőíven a nevet megadni. Ez egyébként megegyezik a nemzetközi gyakorlattal. 2022-ben ismét megkérdezik a válaszadók nevét, mégpedig azért, mert ez lesz az első olyan népszámlálás, amelyben állami adatbázisokkal is összekapcsolják majd az adatokat.
Összesen 13 adminisztratív adatforrást használ a hivatal a hazai és az európai uniós adatvédelmi törvények és előírások figyelembevételével. Ilyen például a központi címregiszter, a köznevelési és a felsőoktatási információs rendszer, a szociális ellátásokhoz vagy a családtámogatáshoz kapcsolódó nyilvántartások, valamint az egészségbiztosítási adatbázis. Minderre azért is szükség van, mert 2023 után évente kell majd népszámlálási jellegű adatokat szolgáltatniuk a nemzeti statisztikai hivataloknak az Európai Unió számára. A jövő évi lesz tehát az utolsó tradicionális népszámlálás, amikor teljeskörűen kikérdezik a lakosságot. Tíz év múlva elég lesz az adatnyilvántartásokból, az állami adatbázisokból összeállítani az adatokat, és csak azokra kell rákérdezni, amelyek egyetlen nyilvántartásban sem szerepelnek.
Az előzetes eredményeket várhatóan 2023 májusában publikálják. Az adatközlés ideje a korábbi népszámlálásokhoz képest legalább egy évvel lerövidül. Ez annak is köszönhető, hogy a jövő évi népszámlálás már teljesen digitális felületeken zajlik, ami nagyobb adatbiztonságot tesz lehetővé, felgyorsítja a feldolgozást, és – mivel papírmentes – környezetbarát is.
