Uniós összevetésben is magas a magyarországi minimálbér-emelés mértéke. Igaz, tavaly reálbércsökkenésről beszélhettünk, azonban idén reálbér-növekedést valószínűsítenek a szakemberek.
Jelentősen emelkednek a hazai minimálbérek
Több uniós országban csökkentek a reálbérek tavaly, ami elsősorban a különösen magas inflációval magyarázható. Azonban a Eurofound gyűjtéséből kiderül, idén a reálbérük emelkedésére számíthatnak a minimálbérből élők az Európai Unió államaiban.
Az adatok alapján abban a 22 tagállamban, ahol állami szinten határozzák meg a minimálbért, nominális értelemben Magyarországon volt a negyedik legmagasabb a minimálbér-emelés az idén. Emellett a szakemberek úgy kalkulálnak, reálértelemben is a legmagasabbak között lesz a növekedés 2024-ben itthon. Például a Magyar Nemzeti Bank 2,8-3,7 százalékos reálbér-növekedéssel számol az idén.
A G7 megjegyzi, Magyarországon egyévnyi csökkenés után éves alapon szeptemberben nőttek ismét a bérek reálértelemben. Igaz, 2023 második negyedévében csak három uniós tagállamban volt nagyobb a reálbércsökkenés, mint Magyarországon az Európai Bizottság munkaerőpiaci jelentése alapján. A portál saját gyűjtése szerint pedig (az előrejelzések átlagát vették alapul) 11 százalékkal emelkedhetnek a bruttó keresetek ebben az évben, igaz, ez alacsonyabb mint a minimálbér 15 százalékos idei megugrása.
Évi nettó 300 ezres cafeteria csodákat tesz a dolgozókkal
A magas infláció és a reálbér-csökkenés miatt a munkavállalók jelentős részének egy év alatt nehezebb lett a napi megélhetés. Éppen ezért a munkahellyel kapcsolatban is felértékelődtek az anyagi szempontok. Ez az OTP Bank harmadik alkalommal elkészült, néhány hete publikált cafeteria kutatásából is kiderült: ha most választanának a megkérdezettek munkahelyet, jelentősen többen döntenének elsődlegesen az alapbér és a béren kívül kapott egyéb juttatások alapján tavaly, mint a korábbi években.
Az alapbér magasan a legfontosabb: 65 százalék választotta a TOP3 szempontba, mögötte második helyen a béren kívüli juttatások végeztek, 32 százalékkal. A cafeteria ezzel fontosabb szempontnak bizonyult, mint a munkakör, vagy a munkahely megközelíthetősége.
Az is mérhető, hogy egy jó cafeteria csomag jelentős szerepet játszik a munkahelyi elégedettségben. A válaszadók csaknem fele (49 százalék) elégedett a munkahelyével, ugyanez az arány azok között, akik saját elmondásuk szerint jó cafeteria csomagot kapnak, 76 százalék. Vagyis azok a munkavállalók, akik jó juttatási csomagot kapnak, másfélszer elégedettebbek a munkahelyükkel, mint azok, akik nem értékelik megfelelőnek a béren kívüli juttatásukat.
Kirajzolódott az is, hogy milyen cafeteria csomagot tartanak jónak a munkavállalók. Évi nettó 300 ezer forint juttatástól markánsan elégedettebbek, ez tűnik egy olyan lélektani határnak, ami felett jobban számon tartják a kapott juttatást a dolgozók. Emellett a juttatások relevanciája, személyre szabhatósága is fontos szempont, vagyis, hogy olyan juttatásokat kapjanak, amikre valóban szükségük van, amiket hasznosnak tartanak. Végül a rugalmasság és a választhatóság is lényegesnek bizonyult, hogy maguk dönthessenek a keretük felosztásáról. Ha a munkáltató ezeket az igényeket figyelembe veszi, nagyobb eséllyel növelheti a munkavállalók elégedettségét.
A SZÉP-kártya a legnépszerűbb béren kívüli juttatási forma a megkérdezettek körében, amivel kapcsolatban a munkavállalók számára legfontosabb szempont, hogy minél több helyen lehessen vele fizetni. A válaszadók 74 százaléka sorolta TOP3 szempont közé az elfogadóhelyek számát, 47 százalék számára ez a legfontosabb. Az elfogadóhelyi hálózat mérete mellett minden egyéb szempont csak másodlagos: a második helyen végzett kibocsátó megbízhatósága csupán 10 százalék, a harmadik helyen álló mobilalkalmazás elérhetősége pedig csak 9 százaléknak volt fontos.
