Emelkedett az öngondoskodást fontosnak tartók aránya egy felmérés alapján, ahogyan azok száma is, akik szerint nem fognak tudni megélni az állami nyugdíjból. Egy másik kutatás azt is feltárta, hogy milyen véleménnyel vannak a magyarok az egészségügyről.
Nem lesz elég az állami nyugdíj?
A K&H nyugdíjkilátásokkal foglalkozó kutatása a 30–59 éves magyarok körében készült. Az eredmények alapján Székely Pálma, a kereskedelmi bank életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője úgy gondolja, hogy egyre többen vannak, akik fontosnak tartják az öngondoskodást.
A megkérdezettek nyolcvanhét százaléka, vagyis tízből majdnem kilencen nagyon fontosnak tartják a nyugdíjas korra való takarékoskodást, szerintük nem elég csak az állami juttatásokra számítani. (…) 4,1 millió emberből 3,56 millióan készülnének a nyugdíjas éveikre megtakarításokkal. A megkérdezettek 68 százaléka viszont úgy fogalmazott, most más célra kell a pénz, így nem tud a nyugdíjra is takarékoskodni – ez magasabb arány az elmúlt három évben jellemző 60–64 százalékhoz képest. Az idei eredményekből egyébként az is látszik, hogy 2,79 millió ember egyelőre nem tudja finanszírozni a hosszú távú megtakarítását
- kommentálta a kutatást Székely Pálma.
A válaszadók negyede kalkulál azzal, hogy a nyugdíjas éveiben elegendő állami nyugdíjat fog kapni. A felük van azon a véleményen, hogy annyira kevés lesz a juttatás, hogy nagyon nehezen tud majd megélni belőle. A maradék negyedük szerint pedig kizárt, hogy az öregségi ellátás elegendő legyen a megélhetéshez. Mindemellett az érintettek átlagosan 57 évesen szeretnének nyugdíjba vonulni, de arra számítanak, hogy csak 69 esztendősen lesz rá lehetőségük.
Lesújtó vélemény a magyar egészségügyről
A közelmúltban egy másik felmérés is készült, amely a magyar egészségügy megítélésére volt kíváncsi. Abból kiderül, hogy hazánkban nagyon alacsonyabb az egészségügybe vetett bizalom. Az Ipsos Global Health Service Monitor 34 országot átfogó kutatása szerint Magyaroroszágon ítélték a lakosok a legrosszabbnak a szolgáltatások színvonalát, és nálunk várnak a legkevésbé pozitív változást.
A megkérdezett magyarok 53 százaléka szerint rossz vagy nagyon rossz az egészségügyi szolgáltatások színvonala. Hasonlóan lesújtó véleménnyel Lengyelországban és Romániában voltak az emberek: ezekben az országokban 43 és 39 százalék jelezte, hogy a rendszerrel súlyos bajok vannak. A hazai válaszadók 45 százaléka szerint a jelenlegi állapot romlani fog a jövőben, és mindössze 8 százalék vélte, hogy javulhat. Ezzel toronymagasan megelőzzük az összes többi vizsgált országot.
Sajnos valóban elkeserítő a hazai egészségügy helyzete, és én sem látok sok reményt a belátható időn belüli érezhető mértékű javulásra. (…) Annyira bonyolult az egészségügy, hogy ha egy helyen beavatkozol, akkor pókhálószerűen a többi helyen is számos változás érezteti a hatását. Az egészségügy fenntartása egyre drágább, és jó szervezést, alapos, aprólékos állami beavatkozást és a közpénzek hatékony felhasználását kívánja
- nyilatkozta a kutatással kapcsolatban Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász.
