Tavaly decemberben Varga Mihály pénzügyminiszter azt közölte, hogy a minimálbéresek 120 ezer forintos nyugdíjjal kalkulálhatnak. Farkas András nyugdíjszakértő azt vizsgálta meg, megállja-e a helyét ez a feltételezés.
A szakértő válasza: igen is, meg nem is.
A nyugdíj összegét a nyugdíjtörvény szerint két tényező határozza meg:
- a nyugdíjigénylő élete során szerzett összes szolgálati idő, mert ennek az egész évben számított hossza határozza meg a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzót (ez 40 év esetén 80%),
- az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás kezdőnapja között szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező keresetekből számított nettó havi életpálya-átlagkereset összege.
A magyar nyugdíj összegét azonban egy harmadik tényező is jelentősen befolyásolja, ez pedig a nyugdíjmegállapítás éve.
Itt a durva számítás
A komplex (és földi halandó számára követhetetlen) nyugdíjszámítást a végletekig leegyszerűsítve:
a 2023-ban december 1-jéig 232 ezer forintos bruttó minimálbért a nyugdíjszámítás során alkalmazandó nettósításkor meg kell fosztani a 15%-os szja-tartalmától (34.800 Ft) és a 18,5%-os társadalombiztosítási járuléktól (49.920 Ft), így 154.800 forint havi nettó összeget kapunk, amelynek a nyugdíjskála szerint 40 évhez tartozó 80%-a lehetne a nyugdíj összege, azaz 123.840 Ft.
2024-ben a 266.800 forintos minimálbérre vetítve ez a számítás már 147.860 forint nyugdíjat eredményezne. Hozzáteszi, ez azonban a nagyon komplikált nyugdíjszámítás végletes és hibás leegyszerűsítése.
Érdemes minél később nyugdíjba menni
Farkas András azt írja, hogy érdemes a nyugdíj igénylését minél későbbi évre halasztani. A már megállapított nyugdíjak emelése nem függ a keresetek alakulásától, csak az infláció mértékétől. Így a tíz éve nyugdíjas vezérigazgató nyugdíjánál magasabb lehet a sokkal kevesebbet kereső volt titkárnője idén megállapított nyugdíja, noha időközben a vezérigazgató nyugdíja is nőtt az inflációs nyugdíjemelések mértékével. A teljes írás a Portfolión olvasható.
Vásárolható szolgálati idő
Korábban Farkas András nyugdíjszakértő felhívta a figyelmet, hogy sok esetben előfordul, hogy valaki az élete egy adott szakaszában nem áll biztosítási jogviszonyban vagy szünetel ez a jogviszonya, így sem szolgálati időt, sem figyelembe vehető keresetet nem szerez az érintett időszakokban. A törvény azonban lehetővé teszi a számára, hogy megállapodást köthessen a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, illetve a figyelembe vehető jövedelem megszerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett.
