Újabb madárinfluenzás eseteket jelentettek a közelmúltban Magyarországon. Ugyan még nem lehet előre látni, hogy mekkora kárt fog okozni a vírus a közeljövőben, azonban a baromfihúsexportunk akár jelentősen is visszaeshet.
Ismét terjed a vírus
Ahogyan arról néhány napja beszámoltunk, két hízólúdállományban és egy tenyésztyúktelepen Békés megyében, valamint egy húshasznú ludakat tartó gazdaságban Csongrád-Csanád megyében is felfigyeltek rá a helyi gazdálkodók, hogy jelentősen megemelkedett a telepeken a baromfik elhullásának az aránya. A Nébih szakemberei minden esetben kimutatták a magas patogenitású madárinfluenza vírus H5N1 altípusának jelenlétét. Az újabb megbetegedések összesen 65 ezer szárnyast érintettek, az állományokat pedig fel kellett számolni. Előtte pár nappal pedig egy kiskunmajsai lúdtelepen ütötte fel a fejét a madárinfluenza, ahol az 3500 hízólúd végét jelentette.
Ezt megelőzően tavaly ősszel is súlyos járvány érintette Európa, azon belül Magyarország baromfiállományát. A vírus terjedése a tavaszi és őszi időszakban pedig egyértelműen a vadmadarak vonulásával hozható összefüggésbe – írja az Infostart.hu.
Több szinten is probléma
Ilyen és hasonló esetekben a károk kétféleképpen jelentkeznek. Vannak a termelőállományok kiirtásával járó közvetlen károk, amik már önmagukban is több milliárd forint veszteséget jelentenek. Ugyanakkor az azonnali károkhoz közvetettek is társulnak, amik a későbbiekben jelentenek problémát. Példaként említhető az exportpiacok elvesztése, hiszen ilyen esetekben minimum több hétig üresen állnak a telepek. Azok az emberek, akik pedig ebből élnek, borzasztóan nehéz helyzetbe kerülnek – nyilatkozta Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója az InfoRádiónak.
A szakember szerint, ha valahol megjelenik a vírus, nehéz azonnal megbecsülni az általa okozott károkat, vagyis egyelőre ő sem tudja megmondani, hogy a madárinfluenza mennyire fogja visszavetni az exportot. Komoly befolyással az lehet a kivitelre, hogy mely állományok lesznek érintettek, valamint mikor lesz vége a járványnak, és mikortól lehet visszatelepíteni az érintett körzeteket.
A legfontosabb, hogy a termelők nemcsak az adott körzetben, hanem országosan is tartsák be maximálisan azokat a járványvédelmi előírásokat, amik ha nem is akadályozzák meg, de talán mérséklik a kockázatát a vírus megjelenésének. Itt olyan banális dolgokra is gondolhatunk, mint az érintett területeken az ember- és állatforgalom minimalizálása, hiszen ezek azok a közvetítő tényezők, amikkel egy telepre bekerülhet a vírus – mondta Csorbai Attila.
Nagy károk az országban
Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy 2020-ban összesen 4,8 millió baromfit kellett levágni a hazai gazdaságokban, mivel az állattartó telepeken megjelent a madárinfluenza H5N1-es vírusvariánsa. Az elhullott állatok között a víziszárnyasok esetében volt a legnagyobb a veszteség, hiszen közülük 3,2 millió egyedet öltek le. Az érintett állattartók azonban kártérítést kaptak. Mintegy 14 milliárd forintot fizettek ki nekik a veszteségeik miatt, ami nagyjából 3 ezer forintot jelentett szárnyasonként.
Tavaly tavasszal pedig 747 ezer állatot kellett leölni a járvány miatt. A vírus őszi felbukkanása óta pedig 758 ezer madár életét oltották ki december közepéig. A tavaszi veszteségek elsősorban házityúkokat értintettek, az őszi járvány azonban javarészt kacsák vesztét okozta. Azok a gazdák, akik állományát 2021 tavaszán érintette a járvány, az adatok szerint megközelítőleg 1,4 milliárd forint kártérítésre voltak jogosultak.
