Egy közvéleménykutatás azt vizsgálta a napokban, hogy a saját bevallásuk szerint hogyan változott a munkaerőpiacon aktív magyarországi lakosok anyagi helyzete az elmúlt 12 hónapban. Mutatjuk, mekkora arányban számoltak be javulásról, illetve romlásról.
A magyarok anyagi helyzetének alakulására volt kíváncsi egy kutatás
A Publicus Intézet szeptemberben készült reprezentatív kutatásából kiderül, a munkaerőpiacon aktív magyarok 24 százaléka úgy véli, az elmúlt 12 hónapban jelentősen romlott az anyagi helyzete. A megkérdezettek 33 százaléka számolt be kisebb romlásról, 30 százalék pedig nem érzett változást. Viszont 12 százalék jelentette ki, pénzügyileg jobb helyzetben van, mint egy évvel korábban (a kerekítések miatt fordulhat elő, hogy a százalékos értékeket összeadva nem egészen 100 százalékot kapunk – a szerk.).
Tehát összességében a válaszadók 57 százaléka érezte úgy, hogy romlott az anyagi helyzete az elmúlt időszakban, amíg csak 12 százalék számolt be javulásról.
Ugyan a kutatás szubjektív jövedelemérzetre kérdezett rá, a Népszava megjegyzi, az eredmények nem lehetnek meglepők. Az infláció 12,2 százalékra csökkent szeptemberben, és az év első nyolc hónapjában a keresetek 15,2 százalékkal nőttek, de csak a kilencedik hónapban válthatott pozitívba a reálbérindex. Ráadásul január elejétől augusztus végéig a kiskereskedelem forgalom 7,1 százalékkal zsugorodott, tehát bezuhant a lakossági fogyasztás.
Nagyon mélyen van a magyar háztartások fogyasztói bizalma, még sokáig nem fognak költeni. Hiába mondják majd be a híradóban, hogy a múlt hónapban már nőtt a reálkereseted – vagyis hogy az infláció lassabban nőtt éves szinten, mint a béred –, ettől a hírtől nem fognak az emberek a boltba rohanni és elkezdeni vásárolni. A háztartásokat nagyon komoly sokkok érték az elmúlt hónapokban, ezt ki kell heverniük, és csak fokozatosan áll helyre a lakossági fogyasztás. A recesszió e téren majd csak akkor ér véget, amikor a fejekben vége lesz, amikor megerősödik a bizalom
- idézi Trippon Mariannt, a CIB Bank vezető elemzőjét a portál.
Havi 400 ezer forint kellhet az átlagos életvitelhez Magyarországon
Egyébként az Egyensúly Intézet szintén szeptemberi közvélemény-kutatásából kiderül, a megkérdezett magyarok szerint a szűkös megélhetéshez legalább havi nettó 250 ezer forintra, az átlagos életvitelhez nettó 400 ezer forintra, a gondtalan élethez pedig nettó 600 ezer forintra lehet manapság szükség Magyarországon.
Megemelkedett az a szint, amire azt mondjuk gondtalanul. Az nem azt jelenti a felmérésben, hogy semmi gondja nincsen, hogy dőzsöl. Hanem ha beüt egy kellemetlen dolog, egy gázszámla, ami nagyobb, mint a szokásos, akkor ki tudja fizetni
- idéztük a kutatással kapcsolatban Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét.
Emellett a felmérésből az is kiderül, a válaszadók 4 százalékának nincs jövedelme, 46 százaléknak nettó 250 ezer forint alatti a havi keresete, 37 százalék pedig nettó 250 ezer és 400 ezer forint között keres havonta.
