Autógyárban robotok dolgoznak egy autókarosszérián

Kétéves csúcsra nőtt a GKI konjunktúraindexe októberben. Az iparban, építőiparban a termelés növelésének fő akadálya a munkaerőhiány. A létszámbővítést tervező cégek vannak többségben, de közben a lakosság munkanélküliségtől való félelme erősödött.


Az üzleti bizalmi index közel 2,5 éve volt ilyen magas

A GKI konjunktúraindexe 2,5 pontra nőtt októberben, aminél jobb eredményt csak 2019 novemberben ért el az index (2,8) – derül ki a GKI felméréséből.

A mutató két alindexe közül az üzleti bizalmi index, vagyis az üzleti szféra várakozásai utoljára 2019 májusában voltak ilyen kedvezőek.

Most a mutató 8,7 ponton áll, akkor pedig 9,4-en.

A konjunktúraindex másik almutatója, a fogyasztói bizalmi index, vagyis a lakossági várakozások háromhavi csökkenés után visszaemelkedtek a júniusi szint közelébe. Most mínusz 15,2 ponton áll a mutató.

Az üzleti szférán belül az ipari bizalmi index októberben korrigálta a szeptemberi visszaesést, sőt két és féléves csúcsára emelkedett.

Munkaerőhiány van, de közben nőtt az elbocsátásoktól való félelem 

Az építőipar fő növekedési korlátja a munkaerőhiány, emellett a magasépítők számára az anyag- és kapacitáshiány okoz jelentős gondot. A foglalkoztatási hajlandóság összességében nem változott, leginkább az ebből a szempontból amúgy is legoptimistább iparban erősödött.

Továbbra is minden ágazatban érezhetően több a létszám bővítését, mint a csökkentését tervező cég, a legkevésbé a kereskedelemben. A GKI szerint eközben a lakosság munkanélküliségtől való félelme kissé erősödött.

Két hete írtunk arról, hogy a korlátozások feloldását követően, idén áprilistól 70 százalékkal nőtt a feladott álláshirdetések száma 2020-hoz képest a Profession.hu felmérése szerint.

A GKI felmérése szerint az iparban és az építőiparban a termelés növelésének fő akadálya a munkaerőhiány. A napokban írtunk arról ITT és ITT, hogy az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) több tízezer építőipari szakmunkást és mérnököt csábítana haza Németországból.

A GKI felméréséből kiderült az is, hogy az áremelési törekvés az iparban és a szolgáltató cégek körében enyhült, a kereskedelmi és építőipari cégek körében fokozódott. Erősödött a fogyasztók inflációs várakozása is.

Mint ismert, szeptemberben 5,5 százalékra emelkedett az éves infláció, így kilenc éve nem látott szintre nőtt a drágulás üteme. A kormány arra számít, hogy az infláció jövő év elejétől csökkenésnek indul, 2022 nyarára normalizálódik a helyzet, az év végére pedig elérhető a 3 százalékos cél.

The Conversation

Ne hagyd ki!