Hamarosan a fogyasztókhoz is eljut a laboratóriumban termesztett, mesterséges gyapot. Az anyagot elsőként gézekhez és pamutlepedőkhöz használnák fel. Mindeközben nagy gondban vannak a ruhaipar egy másik fontos alapanyagának, a gyapjúnak a termelői, például Magyarországon is.
A műgyapot lenne a gyapottermékek jövője?
A Galy nevű brazil startup mesterséges gyapot létrehozásával foglalkozik. A napokban indult az együttműködésük a Suzuran Medical japán gyárral, akik a laboratóriumi eredetű pamutot gézekhez és lepedőkhöz használnák fel.
A mesterséges gyapotot úgy állítják elő, hogy a növény sejtjeit bioreaktoroknak nevezett tartályokba helyezik, ahol képesek gyapotszálakká fejlődni. Az így előállított szállak ugyanúgy felhasználhatók, mint az eredetiek.
A Galy szerint ennek a folyamatnak a nagy előnye, hogy 80 százalékkal kevesebb vizet használ fel ugyanannyi pamut előállításához, mint a hagyományos gyapottermelés. Emellett nem igényel növényvédelmi szereket, és a folyamat nincs kitéve az időjárásnak sem. A statisztikák szerint a növényvédő készítmények 6 százalékát, illetve a rovarölő szerek 16 százalékát a gyapottermelés hasznosítja, pedig a növény a globális mezőgazdasági területek csupán 2,5 százalékát foglalja el.
A műgyapot árával kapcsolatban a cég megjegyezte, nagyjából annyiba fog kerülni, mint a hagyományosan előállított, kiváló minőségű pamut. Viszont a Gyártástrend megjegyzi, a szakértők ezt úgy értelmezik, árban valószínűleg nem lesz versenyképes a jellemzően igen olcsó, hagyományos gyapottal szemben.
Alig van kereslet az igazi gyapjúra
Egyébként manapság gondban vannak a ruhaipar egy másik nagyon fontos alapanyagának, a gyapjúnak a termelői, például Magyarországon is. Nagyon alacsonyak a felvásárlási árak. Idén tavasszal például Paládi Vince, bárdudvarnoki gazdálkodó beszélt róla, a három évvel ezelőtt levágott gyapjú is zsákokban áll náluk.
Most ígéretet kaptam arra, hogy a merinó kilóját 100 forintért átveszik. Egy állatról 3 kiló jön le, 300 forintért adom el, a nyírás költsége, az ellátás 800 forintba kerül, így állatonként 500 forint veszteségünk van
- nyilatkozta a gazda.
Tavaly pedig a fülöpszállási Szabó Csaba gazdálkodó panaszolta el, felpakolnia, elszállítania sem éri meg a gyapjút a gazdaságából a kirívóan alacsony, nagyjából 80 forintos felvásárlási árak mellett. Ezért már két éve gyűlik a szőr a raktáraiban.
Ugyan évente csak egyszer nyírnak a Bács-Kiskun megyei gazdaságban, azonban így is jelentős mennyiségű gyapjú halmozódott fel, amelynek a tárolása is költséges. Azonban nem lehet sokáig tárolni, mert besárgul és értékét veszti. Ezért – ha nincs aki megvegye – vagy elégetik a saját költségükön, vagy belekeverik a trágyába.
Régebben a juhot eltartotta csak a gyapjúja, hiszen a szőréért annyit kaptak, amiből meg volt oldva az állat téli takarmányozása.
Mi vezetett idáig?
A probléma jelen van egész Európában. A francia gazdák például a gyapjújuk 80 százalékát korábban Kínának adták el, az ázsiai ország pedig feldolgozta, majd az abból készült termékeket az USA-ban értékesítette. Azonban a két világhatalom között kereskedelmi háború robbant ki. Szinte bezárult az amerikai piac a kínaiak előtt, így az ázsiaiak sem vásárolnak gyapjút Európából. Az öreg kontinensen pedig már korábban megszűnt a gyapjúfeldolgozás. Viszont a birkákat évente egyszer mindenképp meg kell nyírni, vagyis minden juhtartónál keletkezik gyapjú.
A gyapjú értékesítése még a nyírás költségét sem téríti meg. A nyírásért anyajuhonként körülbelül 1,95 eurót kell fizetni, és csupán 1 és 1,5 kg közötti gyapjúval lehet számolni anyánként. Tavaly a kereskedő még felvásárolta a gyapjút. Negyven eurocentet adott kilónként
- idéztük korábban Valentine Guérint, francia juhtenyésztőt.
