Évente 20 gyógyszertár zár be végleg Magyarországon. A gyógyszerforgalmazás nem mindig jövedelmező és patikusból sincs elegendő. A rendszer átalakítása segíthet a gondokon.
Fogyatkozó patikák
Az elmúlt tíz évben 250 patika húzta le a rolót, és a bezárások sajnos vastagon érintik a fiókgyógyszertárakat is, amelyek száma folyamatosan csökken. A fogyás egyik oka, hogy ezen egységek finoman fogalmazva sem működtethetőek jövedelmezően. Emellett brutális hiány van gyógyszerészekből is. A jelenség komoly aggodalomra ad okot, hiszen a fiókgyógyszertárak a kis falvak gyógyszerellátását hivatottak megoldani. Ezek az egységek valamelyik közforgalmú „anyagyógyszertár” kihelyezett patikái. Ott van rájuk szükség, ahol máshogyan nem juthatna orvossághoz a lakosság. A fiókgyógyszertáraknak köszönhetően tehát a pici falvak kevésbé mobilis lakossága is fontos gyógyszerekhez juthat anélkül, hogy többtíz kilométert kellene utazni értük. A fiókgyógyszertárak léte kritikus fontosságú. Magyarországon a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) adatai szerint jelenleg 700 ezer ember lakhelyén nincsen közvetlenül elérhető gyógyszertár. Mint megtudtuk egy szokatlanul kedves kistérségi patikustól, a fiókgyógyszertárakban általában azokat a vényköteles gyógyszereket tartják, amelyeket a környező orvosi rendelőkben jellemzően felírnak. Gond akkor lehet, ha a megszokottól eltérő betegség üt be, és a fiókgyógyszertárban épp nem lesz abból a szükséges orvosságból. A patikus szerint ilyenkor 1-2 napon belül pótolják a hiányt a főgyógyszertárból. Szerencsére telefonon is lehet jelezni számukra, hogy mire van igény, ők pedig azonnal intézkednek a rendelésről. A fiókgyógyszertárak hátulütője a rövid, általában csak pár órán át tartó nyitva tartás. Ez a szűk idősáv ráadásul sokszor nincs összhangban a helyi tömegközlekedéssel. A szomszédos falvak kevésbé mobilis lakói így a gyógyszerüket gyakorta csak másnap tudják kiváltani. A rövid nyitva tartásnak bizony prózai oka van: az alacsony jövedelmezőség.
Növekvő forgalom, változatlan árrés
2023-ban több mint 1000 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le a gyógyszertárak - állítja a HGYSZ. 2022-höz képest 11,6%-os növekedésről van szó, ám fontos kiemelni, hogy 2023-ban a kórházi forgalomból átsoroltak jónéhány meglehetősen drága készítményt a közforgalomba, így ezek már ebben a kategóriában mutatkoznak, összesen 28 milliárd forint értékben. Ha ezt az összeget kivonjuk a forgalomból, a változás már csak 9% körüli. Ha a gyógyszertárak forgalomnövekedését az inflációhoz mérjük, azt láthatjuk, hogy folytatódott a 2021 óta tartó tendencia, és tavaly ismét nyílt az olló 2022-höz képest. A gyógyszertárak működését biztosító kiadások vonatkozásában 10% körüli inflációval számolunk idén, és reményeink szerint az olló szűkebb lesz 2024-ben - írja a HGYSZ közleményében. Hozzáteszik, hogy az elmúlt 10 évben a támogatott gyógyszerek árréséből a realizált árréstömeg gyakorlatilag változatlan. A tavalyi költségvetés gyógyszertámogatási összegét egyébként 472 milliárd forintban határozták meg, amit menet közben 500 milliárdnál is többre kellett emelni. Az idei költségvetés szerény 500 milliárd forintra rúg, a tavalyiak szerint valószínű idén is lesz bővítés.
Sokasodó gondok
Egy gyógyszertár működési költségei folyamatosan magasak, a fiókgyógyszertárakat pedig nehéz fenntartani, nem véletlenül zárnak be folyamatosan. A kistelepülési gyógyszertárak és fiókgyógyszertárak többszörösen is kitettek a gazdasági környezet negatív változásainak. Az ilyen gyógyszertárak szinte minden esetben alacsony energiahatékonyságú épületben működnek, ezért az energiaárak emelkedése súlyos nehézséget okoz a gyógyszertár fenntartásának biztosításában. Ehhez még hozzájárul a bérköltségek emelkedése és a működtetéshez szükséges eszközöket és szolgáltatásokat sújtó inflációs hatás is - mutat rá a HGYSZ. Energiaköltségi támogatásként 2023-ban kaptak pénzt azok a gyógyszertári vállalkozások, amelyek fiókpatikát is üzemeltettek. 90 ezer forint jutott egy egységre, és ez egyszeri segítség volt az évben. A gyógyszerészek közt állandó beszédtéma a szakemberhiány is. Miközben a gyógyszerész társadalom elöregedőben van, nem vonzó már első helyen jelölni ezt a szakmát az egyetemi jelentkezéseknél. A frissen végzettek sokszor be sem lépnek közforgalmi gyógyszertárba, a diplomaosztó után lendületből szakmaelhagyókká válnak. Aki gyógyszerész lesz, az is inkább városon belül maradna, a jobb infrastruktúra és a kedvezőbb bérek miatt. Pedig vidéken óriási szükség lenne rájuk.
Gyógyszerész vagy szakasszisztens?
A szakemberhiány enyhítésére februárban jelent meg a Magyar Közlönyben az a rendelet, miszerint a gyógyszerész fizikai jelenléte nem lesz kötelező a fiókgyógyszertárakban, elég lesz a szakasszisztens. Mivel nem egyszer fordul elő, hogy a hosszú évek alatt kitanult szaktudásra van szükség egy gyógyszer kiadásánál, az adott fiókgyógyszertár kapcsolatba léphet az anyagyógyszertárral “hír- vagy távközlési eszköz útján legfeljebb 15 percen belül”. A rendelet minden gyógyszertár saját elhatározására bízza él-e a lehetőséggel. Amelyik üzemeltető ragaszkodik a gyógyszerészhez, ott továbbra is lesz a szakemberből. Ha pedig a térségben aktuálisan nem találni egyet sem, kirendelhetnek valakit. A HGYSZ üdvözli a döntést, szerintük a fiókgyógyszertárak bezárási hullámát rövidtávon megállíthatja a rendelet. A hosszú távú problémamegoldáshoz azonban még szükség lenne némi finomhangolásra. Szerintük a szakasszisztensi jelenlét is elég lehet a kapcsolattartási lehetőséggel, de minden egyedül munkálkodó szakasszisztensnek 5 éves közforgalomban eltöltött szakmai gyakorlatot kellene előírni. A legjobb persze az lenne, ha gyógyszerész havonta legalább 25%-ban jelen lehetne minden fiókgyógyszertárban. A HGYSZ még annyival finomítaná a rendeletet, hogy csak azon fiókpatikákban lehessen alkalmazni a rendelkezést, amelyek heti maximum 25 órán át vannak nyitva, és a havi támogatott forgalmuk 8 millió forint alatt van.
Patikaprognózisok
A fiókgyógyszertárakon kívül is van azonban bőven téma, ami fejtörést okoz a patikusoknak. A szakmai szervezetek folyamatosan egyeztetnek e kritikus területekkel kapcsolatban, és úgy tűnik, nem is eredménytelenül. Óriási probléma például az étrendkiegészítők piacán, amiről a gyanútlan lakosság mit sem tud. Aggályos, hogy bioboltokban, drogériákban, nagyobb érelmiszerláncokban is kaphatók olyan pirulák, amelyek szedése bizonyos gyógyszerek szedése mellett gondot okozhatnak. Rengeteg gyógynövény bír például komoly vérhigító hatással, amelyet véralvadásgátlók mellett nem kéne szedni. Ezekre a kockázatokra egy patikus vagy egy szakasszisztens tudná felhívni a figyelmet egy sima bolti eladó aligha. Az online gyógyszerforgalmazásra is rákapott a lakosság a világjárvány alatt, és működött is a dolog. Csakhogy mivel az online gyógyszer kereskedelemnek is vannak hátulütői, a legtöbb patika nem is folytatja már a gyakorlatot. Fontos lenne, hogy mielőbb megszülessen egy megfelelő szabályozás, amely leköveti a beteg- és vásárlói igényeket, a technikai fejlődés adta lehetőségeket és figyelembe veszi a betegbiztonsági szempontokat is - összegzi a HGYSZ.
