A nyáron is tovább emelkedik az infláció Magyarországon. A 400 forint feletti euró negatív hatásai is most kezdenek érvényesülni. A szakértők szerint egyelőre nem látható, hogy mikortól csökkenhet az inflációs nyomás hazánkban.
Tovább növekedhetnek az árak
Húsz éve nem látott szintre emelkedett májusban az egy éves infláció, amikor a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint elérte a 10,7 százalékot. Úgy tűnik, hogy nem ez volt a csúcs, hiszen a szakemberek becslése szerint júniusban 11-12 százalék között alakulhatott az értéke hazánkban – írja elemzésében a Portfolio.
Mivel a decemberi előrejelzések is 12,5 százalékos inflációról szólnak, a várakozások és az eddigi adatok arra engednek következtetni, hogy néhány hónap múlva tetőzhet csak az áremelkedés, azonban utána is tartósan magasan maradhat. A legszélsőségesebb prognózissal Halász Ágnes, az Unicredit Bank szakembere állt elő. Szerint 2023 végén is 10 százalék felett lehet az infláció.
Azonban sok a bizonytalanság, elsősorban a hatósági árak jövője miatt. Az aktuális előrejelzések azt veszik alapul, hogy év végéig megmaradhatnak az üzemanyagok és az egyes élelmiszerek ársapkái, januártól viszont fokozatosan megszűnnek.
Ezzel kapcsolatban azonban több olyan kormányzati kommunikációból származó hír jelent meg az utóbbi időben, amelyek szerint az árstop kivezetése már októbertől megkezdődne, és 2023 június végéig fokozatosan szűnnének meg
– nyilatkozta Halász Ágnes.
Nem látni, mi csökkentené az inflációt
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője kiemelte, hogy Magyarországon továbbra is erősen növekednek a bérköltségek. Emellett az energiaárak, a szállítási költségek vagy éppen az alapanyagok árszintje sem csökkent érdemileg júniusban. Elmondta, hogy a 20 százalékot is meghaladhatja az élelmiszerek drágulása, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára is átlag felett növekedhet.
A júniusi adat azonban aligha jelenti majd a csúcspontot. Júliusban már várhatóan beépülnek az árakba a megemelt termékadók (jövedéki- és chipsadó) és bizony, akik „extraprofitadót” fizetnek sem lesznek restek árat emelni
- mondta Virovácz Péter.
Szerinte az ősszel tetőzhet valamivel 13 százalék alatt az infláció, majd nagyon lassú visszarendeződés jöhet, de a kockázatok felfelé mutatnak.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője azt emelte ki, hogy az árstopok fennmaradása esetén más inflációs pálya alakulhat ki. Ha nem hosszabbítják meg az intézkedéseket, az év végén akár 21 százalékos áremelkedés is jöhet. Viszont, ha januártól vezetik ki azokat, akkor a jövő évi infláció lehet magasabb, akár a 16 százalékot is elérheti.
A 400 forint feletti euró hatásai csak most jöhetnek
Virovácz Péter szerint az infláció pályájára az árstopok mellett a rekordgyenge forintárfolyam is hatással lesz, mivel a forint gyengülése gyorsabb átárazásra kényszerítheti a cégeket.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint is tovább emelheti a tartós cikkek árát a forint gyengülése, miután egyre több ágazatban alkalmazkodnak a 400 forintos euróárfolyamhoz.
