Egymilliárd dolláros bankjegy
A koronavírus járvány regionális epidémiaként indult, majd pandémia, globális krízis lett belőle. Hasonló tendencia figyelhető meg az infláció esetében is.

A pénzromlás jelensége behálózza az egész világot, miután a nemzetgazdaságok számos globális nyomással küzdenek – írja az Insider.

Marad az emelkedő infláció

Az Európai Unióban az árak 8,1 százalékkal nőttek az egy évvel ezelőttihez képest, ami csak kicsivel alacsonyabb az Egyesült Államok 8,6 százalékos inflációs rátájánál. Az Egyesült Királyságban még ezeknél is magasabb, 9,1 százalékos volt az érték. (A KSH adatai szerint nálunk a májusi infláció 10,7 százalékos volt.) Még Japánba is begyűrűzött a szokásosnál magasabb infláció, több évtizede stagnáló értékeket váltva föl.

A növekvő infláció globális jelenléte nagyrészt nemzetközi jelenségeknek tudható be: ezek közül az egyik legfontosabb az Ukrajna ellen indított orosz háború. A konfliktus azonnal megemelte néhány árucikk, köztük a földgáz, az olaj, a gabona és a műtrágya árát. Az Oroszország ellen utóbb érvénybe léptetett szankciók pedig további akadályokat gördítettek az ellátási láncok működése elé, újabb löketet adva az áraknak.

A sokkhatás azóta számos iparágat elért:

  • a légiközlekedési tarifák jelentősen drágultak a magas energiaárak miatt,
  • a drága gabona miatt többe kerül a bevásárlás,
  • a magas műtrágyaárak az élelmiszerárak inflációját várhatóan a jövőben is a topon tartják,
  • a magas olaj- és gázárak drágítják a gyártási és szállítási költségeket.

A hatások erősebben jelentkeznek az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban, miután a régió sokkal inkább függ az orosz energiahordozóktól. A szegényebb országokban, ahol az emberek a jövedelmük nagy részét élelmiszerre fordítják, ugyancsak jobban megérzik az áremelkedést, mert nincs extra keretük a drágulásra, a fejlett gazdaságok lakóitól eltérően.

Ellátási láncok

Az ellátási láncok akadozása ugyancsak fűti az inflációt. Az erre utaló jelek először 2021 közepén jelentek meg, amikor a félvezetőkből, akkumulátorokból és gyógyszerekből fellépő hiány odavágott egyes gyártási folyamatoknak. Ez ősszel tovább fokozódott, amikor a koronavírus új variánsai miatt gyárakat zártak be Kínában. Fontos gyártóhelyek kerültek parkolópályára épp egy olyan időszakban, amikor a közelgő ünnepek miatt a kereslet növekedett, ez tovább fűtötte az inflációt.

A hajók üzemanyagköltsége drágította a tengeri szállítást az egész világon. Ezen felül a szállítókonténerek hiánya tapasztalható volt Kínában, Ausztráliában és az Európai Unióban. A kontinensen a kikötők zsúfoltsága és az áruk késedelmes szállítása is gondokat okozott.

Az infláció tehát globális probléma, ahogy az ellene való harc is az. Bár a végkimenetel egyelőre túl sok jóval nem kecsegtet.

Nem gondolom, hogy visszajutunk egy alacsony inflációs gazdasági környezetbe

– mondta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke egy szakmai fórumon.


The Conversation

Ne hagyd ki!