A maginfláció alakulása aggasztja az EKB elnökét
Fotó: Shutterstock

Aggódik a bankvezér: újra támadhat az infláció Európában?

Egyelőre nem látni a maginfláció lassulását az Európai Központi Bank elnöke szerint. Sok a bizonytalanság az euróövezetben a fogyasztói árak növekedésével kapcsolatban, azonban vannak kedvező jelek.


Magasan maradhat az infláció az euróövezetben?

Jellemzően továbbra is gyors a fogyasztói árak növekedése az euróövezetben. Ráadásul nem látni a maginfláció lassulásának a jeleit Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint.

Tavaly július óta 350 bázisponttal emeltük a kamatokat, az infláció azonban továbbra is magas, és felerősödött a bizonytalanság a további alakulásával kapcsolatban

- idézi Lagarde nyilatkozatát az mfor.

50 bázisponttal 3 százalékra emelte az irányadó eurókamatot az EKB az előző héten. A szakember szerint az emelésre azért volt szükség, mert így gyengíteni tudják a keresletet és féken tarthatják az inflációs várakozásokat.

Hozzátette, a fogyasztói árak növekedése idén jelentősen lassulni fog az energiaköltségek csökkenése és a javuló globális ellátási láncok miatt, de továbbra is erős maradhat a maginfláció.

Lassult a drágulás februárban Magyarországon

17 hónapon keresztül emelkedett az élelmiszer-infláció, azonban immár második hónapja lassul a drágulás üteme Magyarországon. A januári 44 százalékról februárban 43,3 százalékra mérséklődött éves összevetésben. Emellett az általános infláció 25,7-ről 25,4 százalékra csökkent az előző hónapban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői rámutattak, amíg a 2022 januárjáról a februárra mért drágulás átlagosan 2,1 százalékos volt, addig ugyanez az adat 2023 azonos időszakában 1,7 százalékra mérséklődött.

Folytatódhat az infláció mérséklődése

Hozzátették, az előző év azonos időszakához viszonyítva továbbra is a tej- és a tejtermékek drágultak a leginkább. Azokat követik 70 százalékos áremelkedéssel a pékáruk és édességek, valamint a fűszerek 50 százalékkal. A húsoknál 37 százalékos volt a drágulás éves alapon.

Korábbi becsléseink szerint a magasabb viszonyítási alap és egyéb meghatározó tényezők révén márciusban tetőzhetnek a bolti élelmiszerárak, a gabonaárak hazai és nemzetközi csökkenése is ezt vetíti előre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ugyanannyiért tudunk majd élelmiszert vásárolni, mint a drasztikus áremelkedés előtt, 2021-ben

– hangsúlyozta Héjja Csaba szenior elemző.

Kiemelték, az energiaárak mérséklődnek a világpiacon, a gázárak csökkenése nyomán pedig alacsonyabb a műtrágya ára is. Ez enyhíti a termelés költségeire nehezedő nyomást, nem is szólva az élelmiszeripari energiaköltségek csökkenéséről. A recessziós várakozások enyhülése és a forint erősödése szintén afelé mutat, nem kell további drasztikus élelmiszerár-emelkedésre számítani. Azonban az időjárási viszonyok hazai és nemzetközi szinten is felülírhatják a várakozásokat.


Ne hagyd ki!