Akár erősebbé is teheti a betont, ha kávézaccot vagy répát kevernek hozzá
Fotó: Shutterstock

Sárgarépa vagy kávézacc a betonba? Nem is rossz ötlet!

Sárgarépa felhasználásával készítettek erős betont tudósok. Ráadásul a répa miatt kevesebb cementre volt szükségük a betongyártáshoz. Más kutatók pedig kávézaccal jutottak hasonló eredményre.


Akár erősebbé is teheti a betont, ha répát kevernek hozzá

Kemény és környezetbarát betont készítettek az angliai Lancaster Egyetem kutatói sárgarépa felhasználásával.

Arra a következtetésre jutottunk, hogy ez az új anyag már kis mennyiségben felhasználva is 80 százalékkal képes növelni a beton erősségét. (…) A sárgarépa hozzáadása megakadályozta, hogy a betonon repedések keletkezzenek, ez pedig azt eredményezte, hogy kevesebb cementre van szükség kötőanyag gyanánt

- áll az egyetem tájékoztatójában.

A zöldség-részecskéket a skóciai CelluComp vállalata biztosította az egyetem kutatásához. A vezérigazgatójuk Christian Kemp-Griffin elmondta, a répa legnagyobb részben vízből áll. Kemény és ropogós a cellulóztartalma miatt lesz, és ez az anyag lehet a kulcsa a beton erősödésének is. Igaz, cellulóz a fában is van, de könnyebb kivonni a zöldségekből. Ráadásul a mezőgazdaság óriási mennyiségű zöldséghulladékot termel évről évre.

A rostok és a cement között kémiai reakció megy végbe. Az előzetes eredményekből kiderült, hogy körülbelül fél kilogrammnyi répa-nanoanyag hozzáadásával nagyjából tíz kilogrammal csökkenthető az egy köbméternyi betonhoz szükséges cement mértéke

idézi Mohamed Saafit, a kutatás vezetőjét az Agroinform.

Kávézaccot is kevertek a betonba, meglepő lett az eredménye

Azonban nemcsak répával próbálták megerősíteni a betont tudósok. Az ausztrál RMIT Egyetem kutatói arra jöttek rá, hogy a szilícium-dioxid akár kávézaccal is helyettesíthető a betongyártásban. Ráadásul a homoknál sokkal erősebb kötést eredményezhet.

Ezzel a környezet is jól jár. A szerves hulladékok ártalmatlanítása jelentős környezeti kihívás, lévén nagy mennyiségben bocsátanak ki üvegházhatású gázokat (metánt, szén-dioxidot), amelyek szerepet játszanak az éghajlatváltozásban. (…) Csak Ausztrália 75 millió kilogramm kávézaccot termel éves szinten, ezek zöme pedig hulladékként végzi

- idéztük Rajeev Roychandot, a Journal of Cleaner Production folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzőjét.

Viszont kiemelik, nem lehet a kávéfőzőből kiszedett zaccot közvetlenül felhasználni a betongyártáshoz. Előbb magas hőmérsékleten pirolízisen kell átesnie, ezután használható a homok helyettesítésére. Ehhez a kutatók szerint a 350 Celsius-fok az ideális hőmérséklet. Az így létrehozott anyag 29,3 százalékkal növelheti az azzal megfelelő arányban elkevert betonkompozit nyomószilárdságát.

Ne hagyd ki!