A szuperszegmentáció kora
Manapság a keresztnevén megszólított vásárló is kevésbé reagál olyan pozitívan egy neki szóló üzenetnek, mint 5 éve. Ennek oka, hogy a cégek ma már olyan Big Data (adatok a fogyasztóról) megoldásokat használnak, amelyekkel mélyebbre tudnak ásni a fogyasztó személyiségében, mint korábban bármikor. Az így keletkező elképesztő mennyiségű adatot felhasználva megszemélyesített ajánlatokat küldhetnek a célpiacuknak. A piaci szegmentáció fogalmát Wendell R. Smith marketing szakember alkotta meg. Ő először a felhasználókat csak demográfiai adatok alapján válogatta szét. Azóta a piaci szegmentálás elképesztő méreteket öltött. Jelenleg a szuperszegmentáció korát éljük, hisz a Big Datának köszönhetően végtelen sok csoportra bonthatjuk piacunkat.
Miért hasznos?
Leginkább azért, mert végtelenül leegyszerűsíti a kommunikációt. Lényegében nem nekünk kell kitalálnunk, mit mondjunk, hanem egyszerűen csak kölcsönvesszük a célpiac kommunikációját. Olyan üzenetet tudunk kiküldeni így, amelyben a fogyasztó maximálisan magára ismer. Felismeri a problémáit, a vágyait, a lehetőségeit, sőt, még a szóhasználatát is. A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy a szegmentált kampányok 760 százalékos növekedést érnek el a nem szegmentált kampányokhoz képest (Forrás: Campaignmonitor). A Big Data előretörésével számos nagyvállalat tökélyre fejlesztette szegmentációs marketingjét. Jó hír, hogy a szükséges adatok már kinyerhetők egy magyar kkv számára is. Indíthatunk leadgyűjtő kampányokat, különböző szoftverekkel figyelhetjük a vásárlóink reakcióit: mely leveleinket olvassák, mely gombokra kattintanak, mely termékeinket szeretik, mikor olvassák üzeneteinket, stb. De több verzióban futtatott teszt hirdetésekkel is meg tudjuk mondani, mire reagál a célpiacunk.
Miért fontos?
A Big Data használatával egy olyan értékesítési tölcsért alakíthatunk ki, amely során svájci óra pontossággal mondhatjuk meg, hol áll a célpiacunk az értékesítési folyamatban, és mikor milyen információkkal kell ellátnunk. A cégek valójában már nem is léphetnek más útra, hiszen a márkákkal szemben a szuperszemélyreszabottság már elvárás. Azok a cégek, amelyek ezt nem képesek megadni a piacuknak, óriási lépéshátrányba kerülnek. A szegmentálás egy lehetőség a felhasználói (UX), valamint az ügyfélélmény (CX) növeléséhez. Lehetőséget biztosít a cégeknek a termékcélzásra, ezáltal a bevétel növelésére. Érdemes már ma elkezdeni a piaci adatok begyűjtését, azok elemzését, kategorizálását, majd felhasználásukkal áttérni egy szegmentált marketing stratégiára.
Hogyan szegmentálhatjuk a piacunkat
- 1.Demográfiai szegmentáció (kor, nem, jövedelem, foglalkozás, családi állapot) – Egy üzenet jobban felkelti a figyelmet, ha azt írjuk, „50 éves férfiaknak”, nem pedig csak annyit, hogy „Férfiaknak”.
- 2.Földrajzi szegmentáció– Egy üzenet biztosabban célba ér, ha úgy kezdjük levelünket, hogy „Soproniak, figyelem!”
- 3.Pszichográfiai szegmentáció– Olyan dolgokra összpontosít, mint a személyiségjegyek, az észlelt értékek, az érdeklődési körök, az életmód és a motivációk. Akár a DISC szempontokat is figyelembe tudjuk venni. Egy piros (vezető) személyiséghez olyan szavakat használunk, mint „gyorsan, eredményesen”. Egy kék (operatív) emberrel való kommunikációs során a „pontos, precíz” szavakat alkalmazzuk. A zöld (családcentrikus) embereknél a „család, biztonság” kifejezéseket használjuk, míg a sárgáknál (társasági) a „büszke, lelkesítő,” szavakat vesszük elő.
- 4.Viselkedési szegmentáció – A viselkedési szegmentálás magába foglalja a közönségek felosztását és csoportosítását aszerint, hogy hogyan viselkednek. Például, ha valaki egy akciós termékre klikkel, akkor legközelebb már megfogalmazhatjuk neki azt az üzenetet, hogy „Kedves Péter, tudjuk, hogy szereti az akcióinkat, ezért jelezni szeretnénk, hogy holnaptól a kedvenc pólóit 20 % kedvezménnyel vásárolhatja meg.
