A pandémia előtti szintet közel sem éri el a nagyüzemi sörök forgalma hazánkban. Az elmúlt harminc évben ráadásul a harmadával esett vissza az egy főre jutó sörfogyasztás idehaza. A prémium, szuper prémium és alkoholmentes sörök viszont nagyon szépen teljesítenek.
Jubilál a Sörszövetség
Idén lesz harminc éve, hogy megalakult a Magyar Sörgyártók Szövetsége. Ebből az alkalomból kerekasztal-beszélgetésen gyűlt össze hazánk négy legnagyobb sörgyártója a Borsodi, a Dreher, a Heineken és a Carlsberg, valamint az Európai Sörgyártók Szövetségének főtitka. Ők összegezték az elmúlt évtizedeiket.
Az elmúlt időszakban végrehajtott termék- és technológiai fejlesztésnek köszönhetően a magyar sörgyárak kínálati skálája jelentősen kiszélesedett. (…) A hagyományos alsóerjesztésű sörök mellett megjelentek a hazai gyártású, felsőerjesztésű és ízesített termékek, valamint a különleges igényeket kielégítő sörspecialitások. Általánosan elérhetővé váltak az alkoholmentes termékek
– idézi Kántor Sándort, a Szövetség igazgatóját a magyarmezőgazdaság.hu.
A szakemberek egyebek mellett arról is beszámoltak, hogy a Szövetség megalakulása óta 100-ról 64 literre csökkent Magyarországon az efy főre jutó sörfogyasztás, valamint tavaly 78 milliárd forint adót fizettek be az államkaszába.
Azt is elmondták, hogy manapság az inputanyagok területén övezi a legnagyobb bizonytalanság a sörpiacot. Egyes beszállítóik nem tudják biztosítani az alapanyagokat, mások tudják, azonban az ára nem garantált. Ennek egyiken sem örülnek, azonban elismerik, hogy dinamikára, új gondolkodásra és innovatív fejlesztésekre kényszerítette őket a változás.
Közleményt is kiadtak
A Sörszövetség közleménye szerint az öt legnagyobb hazai sörgyártó (a fentebb említett négy kiegészülve a Pécsivel) 1,6 millió hektoliter sört termelt az idei év első harmadában, ami 8 százalékkal kevesebb, mint 2019 azonos időszakában volt, amikor még nem érintette a koronavírus az országot, és nem voltak lezárások. A szakemberek nem is számítanak rá, hogy az idei teljesítményük el fogja érni a járvány előtti szintet.
A hordós sörök forgalma ráadásul csupán 77 százaléka volt a pandémia előttinek, ami jól mutatja a vendéglátás idei teljesítményét.
Beszámoltak arról is, hogy a szuperprémium és prémium sörök piaca ezzel szemben 20-30 százalékkal növekedett az első hónapokban a tavalyi bázishoz képest. Az utóbbi kategória ráadásul a teljes forgalmuk 30 százalékát adta. Továbbá az alkoholmentes sörök eladása is kétszámjegyű növekedést mutatott a vizsgált időszakban, és jelenleg a sörpiac 5 százalékát fedi le.
A közleményben tájékoztattak a költségeik jelentős növekedéséről is, hiszen az alapanyag, az energia, a szállítás és a munkaerő is drágult. Azonban a németországihoz hasonló sörösüveghiánytól nem tartanak, mert a hazai sörforgalmazás szerkezete eltér az ottanitól. Magyarországon az újratölthető üvegeket szinte csak a vendéglátás használja, az üres palackok pedig rendre visszakerülnek a gyártókhoz.
