Sörök és sörcsapok.

Radányi Orsolya egy kisüzemi sörfőzdét vezet az inkább borairól ismert Etyeken. Sörei szép sikereket értek el a javarészt férfiak által uralt iparágban. A vele készített interjúból szemezgettünk.


A kezdetek

Radányi Orsolya apja nyomdokaiba lépve választotta az élelmiszeripari tanulmányokat az egyetemi évei alatt. Először ott ismerkedett meg az erjesztésiparral. Innen ösztöndíjasként Belgiumba került, és ez az útja volt az, amely irányt mutatott a jövőjének.

„Igazából innen datálom a sör iránti szeretetemet, meg azt, hogy szeretnék ezzel a dologgal foglalkozni. Itt revelációként hatott, hogy mennyire fontos lehet egy nép kultúrájában, hogy mi az az alapital, amit iszik és azt milyen magas szintre tudja vinni. Persze nem az ivászat mennyiségét, hanem a minőségét, a gasztronómiát és mindent, ami ehhez kapcsolódik”

nyilatkozta a Colore.hu-nak Radányi Orsolya.

Belgium remek hely volt a számára, hiszen évszázadok óta az ország kultúrájának szerves részét képezi a sör. Az ott megismert sörfogyasztási szokások szembementek azzal a korábbi magyar elgondolással, hogy a sör a munkásosztály itala, ami szerinte a szocializmusnak volt köszönhető.

Egy sörfőző élete

Elmondása szerint sok évbe, sok tanulásba és sok pénzébe került, mire megalapította főzdéjét. Aztán nem volt egyszerű hozzászoknia a főzde napi munkafolyamataihoz sem.

„Először is úgy, hogy nincs átlagos munkanap, az ember eltervezi, hogy mit fog aznap csinálni, és mindig máshogy alakul: elromlik egy berendezés, kapunk valamilyen hírt, amire hirtelen reagálni kell, vagy betoppan egy látogató. Alapvetően a délelőttök az irodában telnek, ahol a technológiai dolgokat beszéljük át. Maga a sörfőzés is általában reggel, a hajnali óráktól zajlik, így ennek a felügyeletét ekkor tudom jobban áttekinteni. A délután pedig itthon folytatódik, amikor a lányom is hazajön az iskolából, akkor ő tanul, én meg az irodai munkát végzem – adminisztráció, telefonok, e-mailek”

– mesélt a mindennapjairól a szakember, aki a főzdéjében szívesen fogad vendégeket is.

„Nálunk a látogatás inkább egy beszélgetés, egy jó diskurzus a sörről, és nem pedig száraz felsorolása a tényeknek, adatoknak és a lépéseknek. Végigmegyünk azon, hogy milyen alapanyagokból készül, mik a lépések, milyen sörtípusok vannak, utóbbiakhoz adunk egy-egy kóstolót. Elmesélünk néhány sörtörténeti érdekességet, úgyhogy azt gondolom, elég színes program, és nem csak miattunk, hanem a látogatóknak köszönhetően is”.

Radányi Orsolya arról is beszélt, hogy a szakmai kör nagyon befogadó volt vele, nem érzett semmilyen megkülönböztetést azért, mert „nincs szakálla, nem hord kockás inget, és tetoválásai sem nagyon vannak”. A nem szakmabeli vendégei inkább rácsodálkoznak, hogy sörökkel foglalkozik, de emlékeztett rá, hogy a borok világában is egyre több nő forog. Emellett a sörkészítésnél nagy szükség van a gondosságra, tisztaságra, precizitásra, ami egy picikét szerinte inkább női tulajdonságok.

Szóba került az is, hogy hogyan vészelte át a sörfőzde a pandémia időszakát, hiszen a kraft sörök jelentős piaca zárt be huzamosabb időre a járvány alatt.

„Mi a vendéglátósokhoz sok szállal kötődünk, a legtöbb kisüzemi főzde a sörtermelésének jelentős részét ebben a szektorban – bárok, panziók, szállodák, kocsmák, éttermek – értékesíti, és pont ezek kényszerültek bezárásra tavaly. Ezt mi is elég erősen megéreztük. Ilyenkor egyrészt muszáj a tartalékokhoz nyúlni, másrészt viszont próbáltunk előremenekülni. Mindenképp azt szerettük volna, hogy a kollégák és a munkatársak ne szenvedjék meg ezt az időszakot, nem küldtünk el senkit, és a nadrágszíjat próbáltuk máshol megszorítani. Az előremenekülés alatt azt értem, hogy próbáltunk más kereskedelmi csatornákat megcélozni. Már a pandémia előtt is volt egy webshopunk, ami akkor még nem olyan nagy lendülettel működött, úgyhogy erre kezdtünk több energiát fordítani. A helyi, környéki kiszállítást is erősítettük, kicsit ilyen sörszervíz-szolgáltatást nyújtottunk, harmadrészt pedig elkezdtünk építeni egy sörteraszt a főzde mellett, ami pont az idei terasznyitás alkalmával tudott először vendégeket fogadni”

- nyilatkozta Radányi Orsolya.

Személyes érdekességek

A hölgy legnagyobb kedvencei egyébként a belga búzasörök, valamint nagyon büszke a saját, újhullámos, markánsan komlózott hopláger sörére. Néha sörvacsorákat rendez, és nem ajánlja a búzasöröket citrommal fogyasztani, hiszen már egyébként is eléggé citrusosak. Azonban, ha valaki úgy szereti, tőle nyugodtan helyezhet a sörébe egy-két szeletet. Meg szokta kóstolni a mostanában divatos, extrémebb söröket is, de azon a véleményen van, hogy egy sörfőző először is tanuljon meg nagyon jó és állandó minőségű alapsöröket készíteni. Minezek mellett igen jó tapasztalatai vannak az etyeki borokkal és a helyi pezsgőkkel is.

A vállalkozó a sörrel való koccintásról is megfogalmazta véleményét:

„Van egy nagyon jó sörtörténész ismerősöm, Katona Tamás, aki felvilágosított, hogy ez egy városi legenda. Úgyhogy aki szeret ezeknek a legendáknak és hagyományoknak a tiszteletében élni, az ne koccintson, aki pedig nem ül fel ezeknek, az nyugodtan koccintson”.

-vélekedett Radányi Orsolya.


The Conversation

Ne hagyd ki!