Fekete szenet tart valaki a kezében
Fotó: Shutterstock

Kényszermegoldás? Nő a szén szerepe az energiatermelésben

A globális energiabefektetések idén várhatóan 8 százalékkal bővülnek, és elérik a 2,4 billió dollárt. Ezen belül a szén ellátási láncokra fordított kiadás figyelemre méltóan nő. Ennél sokkal több pénzre volna szükség ahhoz, hogy a kitűzött klímacélok megvalósuljanak – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) összegzéséből.

Nő, de nem eléggé

A szervezet friss globális energiabefektetési jelentésében azt írja: a tiszta energiahordozókba fektetett összeg idén meghaladhatja az 1,4 billió dollárt, ami majdnem háromnegyede az összbefektetésnek.

Az Energiaügynökség ugyan üdvözölte ezt az arányt, mégis rámutatott: még sok a tennivaló.

A 2015-ös párizsi klímaegyezményt követő öt évben a tiszta energiahordozókra fordított befektetések aránya mindössze 2 százalékkal nőtt éves átlagban.

2020 óta ez az arány 12 százalékra emelkedett, ez azonban még mindig kevés a klímacélok megvalósításához, bár kétségkívül a helyes irányba való elmozdulás.

Az IEA vezetője, Fatih Birol hangsúlyozta, hogy jelentős növekedésre van szükség a tiszta energiába való befektetésekben, mert az az egyetlen hosszú távú megoldás.

Ez három ok miatt lenne kívánatos:

  • csökkenne a nyomás a fogyasztókon a drága fosszilis energiahordozók miatt,
  • biztonságosabbá válna az energiaellátás,
  • elérhetőek lennének a klímacélok az egész világon.

A szén újra a porondon

Az energiabefektetések egyenlőtlenül oszlanak el: a fejlett gazdaságok és Kína költik erre a célra a legtöbb pénzt.

Emellett néhány piacon a magas árak és az energiabiztonságot övező aggodalmak miatt megemelkedett a fosszilis energiahordozókra, különösen a szénre fordított befektetések aránya.

Az IEA jelentése szerint 2021-ben 105 milliárd dollárt fektettek az úgynevezett szén ellátási láncba. Ez 2020-hoz képest 10 százalékos növekedés. Idén ezen a területen hasonló arányú növekedésre számítanak.

A globális befektetés a szénbe a várakozások szerint idén újabb 10 százalékkal bővül, miután az egyéb energiahordozókból szűkös az ellátottság

– írja az IEA. A globális szénbefektetések nagy részét Kína és India hajthatja végre az idén, mintegy 80 milliárd dollár értékben.

Az amerikai Energy Information Administration közlése szerint a szén égetése nyomán számtalan káros anyag kerül a légkörbe: szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok és makrorészecskék.

A Greenpeace a maga részéről a szenet az energiatermelés legpiszkosabb, legszennyezőbb módjának nevezi.

Németország is üzembe helyezi a kihasználatlan szénerőműveit. Rajta kívül még Németország, Ausztria és Hollandia is ezt fontolgatja, miután kevesebb orosz gáz érkezik ezekbe az országokba az Északi Áramlaton keresztül.

Drágul a tiszta energia

Az IEA felhívja a figyelmet arra, hogy a napelemek és szélerőművek – azok a technológiák, amelyek kulcsfontosságúak a tiszta energiára való átállásban – ismét drágulnak. Egy ideig csökkent az áruk, mostanra 2020 óta 10-20 százalékkal kerülnek többe.

A növekvő infláció, az olaj- és gázárak tartós emelkedése, valamint az orosz-ukrán háború okozta geopolitikai feszültségek mind hatnak az energiabefektetésekre.

A fogyasztók is a bőrükön érzik a változásokat: a rezsiszámlák összege világviszonylatban 2022-ben először haladhatja meg a 10 billió dollárt.


Ne hagyd ki!