Nem sok mindenkit érdekel, hogy egy termék fenntartható módon készül-e
Fotó: Shutterstock

Három dolog érdekli a legtöbb embert élelmiszer-vásárláskor

Három szempontot vesz figyelembe a legtöbb magyar az élelmiszer-vásárláskor. Manapság a termék eredete és az, hogy fenntartható módon készül-e, nem sok mindenkit érdekel.


Változtak a magyarok vásárlási szokásai

A magyarok többségének leginkább három szempont mérvadó az élelmiszerek kiválasztásakor a boltokban – ez derült ki a Rama reprezentatív kutatásából. Ezek pedig:

  • az ár,
  • az íz
  • és az, hogy mennyire egészséges.

Az árat a válaszadók 58 százaléka jelölte meg, az ízt az 56 százalékuk, az étel egészséges voltát pedig a 45 százalékuk sorolta a legfontosabb szempontok közé. Kevésbé lényeges tényezők voltak a hagyományok, a termék származási helye és a fenntarthatóság.

Ellentmondások a kutatásban

A felmérés rávilágít: a megkérdezettek fele egyetért azzal, hogy a növényi alapú táplálkozás kisebb környezetterheléssel jár, azonban a fenntarthatósági szempontok érdemben mégsem befolyásolják a vásárlási döntéseiket.

Emellett más ellentmondást is tartalmaz a kutatás. Például azt, hogy a válaszadók körülbelül 40 százaléka egészségesebbnek tartja a növényi alapú táplálkozást, a felük mégis úgy véli, hogy az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrend jobban illeszkedik az emberi szervezet igényeihez, és az megfizethetőbb is a megkérdezettek negyede szerint .

Tisztában vagyunk az állattenyésztés okozta metánkibocsátással

A válaszadók nagyjából 70 százaléka tudja, hogy az állattenyésztéskor jóval több üvegházhatású gáz szabadul fel, mint a növénytermesztéskor. Továbbá a megkérdezettek kétharmada azzal is tisztában van, hogy az állattartáshoz kapcsolható metánkibocsátás java a szarvasmarha-tenyésztéshez köthető.

Az élelmiszerek felelősek a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás körülbelül negyedéért. Ezen belül az állattenyésztés és a halászat mintegy 31 százalékot, míg a növénytermesztés 27 százalékot teszi ki. Ugyanakkor ebből 6 százalék az állati takarmány előállításából származik, vagyis a közvetlen emberi fogyasztásra szánt növénytermesztés kibocsátása csak 21 százaléka. Mivel az élelmiszertermelésből származó kibocsátások csökkentése lesz az egyik legnagyobb kihívásunk a következő évtizedekben, pusztán környezeti szempontból is indokolt a növényi alapú élelmiszerek arányának növelése az étrendünkben

– idézték Huszár Andrást, a Green Policy Center társalapítóját és igazgatóját a Rama közleménye.


Ne hagyd ki!