A tengerekről a szárazföldre helyeződött át az ukrán gabonaexport

Ötmillió tonna exportgabona érkezhet Ukrajnából és haladhat keresztül Magyarországon évente a közeljövőben. Ez sokmilliárdos bevételt jelentene a magyar vasútnak és az országnak is. A transzport azonban nem valószínű, hogy megvalósulhat az infrastruktúránk fejlesztése nélkül, de egyéb problémák is felmerülhetnek.


Milliárdok múlhatnak némi fejlesztésen

Átrajzolta a logisztikai-szállítási útvonalakat az ukrajnai háború. A közeljövőben a jelentős ukrán gabona-, esetleg műtrágyaexport tetemes része Magyarországon keresztül juthat el a piacokra. Az ukránok gabonaexportja akár az évi 20 millió tonnát is elérheti, amelynek nagyjából a negyede érinthetné a magyar vasúti szállítmányozást. Ez sokmilliárdos bevételt jelenthetne az állam és a szektor számára is – írja közleményében a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ).

Mivel Ukrajna elveszítette tengeri kikötőit, a gabona kizárólag vasúton tud kijutni az országból, és a piaci-szakmai konszenzus szerint a következő 2-3 évben szinte biztosan a vasút lesz a gabonaszállítások elsődleges eszköze. A környező országok között most komoly verseny indul azért, hogy minél nagyobb legyen a részarányuk a szállításban

- nyilatkozta Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.

Fejlesztésekre van szükség

Ahhoz, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel a szakember szerint infrastrukturális fejlesztésekre van szükség. Az Ukrajnából érkező árut át kellene rakodni teherautókra vagy széles nyomtávú vágányról az uniós szabványos nyomtávnak megfelelő vasúti kocsikra, erre azonban jelenleg nincs meg minden feltétel.

A feltételek megteremtéséhez az MLSZKSZ szerint nagyjából 46 milliárd forint kormányzati támogatásra lenne szükség, amelynek egy részét uniós forrásokból lehetne finanszírozni. Ebből az összegből a vasúti infrastruktúra fejlesztésén túl jutna a munkaerő-megtartásra is, mivel jelenleg a szektor munkaerőellátottsága igen alacsony szinten van. Beruháznának belőle az átrakodó- és tárolókapacitásra, valamint felgyorsítanák az áruforgalmi határkeresztezési folyamatot is.

A záhonyi térség vasúti infrastruktúrájának fejlesztései hozzájárulnának ahhoz is, hogy Magyország aktív szerepet vállalhasson a háborút követő újjáépítéshez kapcsolódó logisztikában is

- mondta Fülöp Zsolt.

Más gondok is lehetnek

A szükséges fejlesztések azonban nem biztos, hogy elegendőek lennének ahhoz, hogy Magyarország is részesülhessen az ukrán exportgabona szállításából származó profitból. Ugyanis egyebek mellett az áram elszálló költségei miatt egyre gyakoribb, hogy a fuvaroztatók és a vasútvállalatok elkerülik a magyar síneket. Az Ukrajnából Németországba küldött gabonát jelenleg olcsóbb Szlovákián keresztül szállítani, mint Magyarországon át. Az északi szomszédunknál támogatást kap a vasúti áram és kisebb a PHD (pályahasználati díj) is. A hazánkon átvezető török–német konténervonat útvonala is áthelyeződött a közelmúltban a szerb, horvát, szlovén infrastruktúrára.

A Lengyelországból Szerbiába irányuló rendszeres kokszforgalom pedig úgy kerüli ki a magyar vasúti pályát, hogy az árut Pozsonyban, illetve Gönyűn inkább dunai hajókra rakodják át, mint hogy megfizessék az irreálisan magas vasúti költséget. Nemrég egy ukrán gabonavonat ausztriai úti célú útvonalát módosította a megrendelő a záhonyi határátlépésről Ágcsernyőre, ebből adódóan a szlovák pályára. Egy jelentős olasz gabona-nagykereskedő úgy döntött, hogy a magyar gabona helyett Romániából vásárolja a terményt, mivel onnan a fekete-tengeri kikötőn keresztül, vízen olcsóbban tud fuvaroztatni

- írta Kovács Imrére, a Rail Cargo Hungária Zrt. igazgatóságának elnökére, valamint a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület elnökségi tagjára hivatkozva a napokban a Világgazdaság.

The Conversation

Ne hagyd ki!