Még nincsenek részletszabályok, így senki nem tudja, pontosan mennyi lesz a piaci ár, amit augusztustól kell fizetniük azoknak, akik a kormány által múlt szerdán bejelentett átlagnál többet fogyasztanak áramból és gázból. A kérdésre Holoda Attila energetikai szakértő, a második Orbán-kormány egykori energiaügyi helyettes államtitkára sem tudott választ adni, amikor a 24.hu megkereste.
A múlt heti kormányinfón Németh Szilárd rezsibiztos azt mondta, a kormány 242 forintos piaci árral számolt 1 kilowattórára. Földgáznál a piaci ár 913 forintot jelentene köbméterenként.
Nincs olyan, hogy „piaci ár”
– jelentette ki Holoda Attila a 24.hu-nak. Ha rámegyünk bármelyik gáztőzsde oldalára, mindegyiken hasonlóak az árak, mégis eltérnek egymástól, ráadásul folyton mozgásban vannak. Van egy ár a magyar gáztőzsde oldalán, de van számos más spot market oldal is, ahol szintén vannak árak – másmilyenek. Az áramnál ugyanez a helyzet. Akkor most melyik a „piaci ár”?
A kormányinfó napján a magyar áramtőzsdén 350 euró volt 1 megawatt, amiből 1 kilowattóra ára 140 forint körüli összegre jön ki, nem 240 forintra. A gáznál pedig 120 forint/köbméter körül volt az átlagár, kérdés, hogyan lett ebből 900 forint feletti piaci köbméterár?
Az energetikai szakértő a portál munkatársával folytatott beszélgetés időpontjában külföldi áramtőzsdéken éppen 180, illetve 177 eurós megawattonkénti áramárat látott. Mint mondta, az ár attól is függ, mikor szerzik be az energiát, honnan, és milyen arányban származik az egyik helyről beszerzett mennyiség a másik helyről beszerzetthez képest. Hogy mennyi az ár, azt csak az a cég tudja megmondani, amely a lakossági egyetemes szolgáltatáshoz nagykereskedőként beszerzi a gázt és az áramot, vagyis az MVM. De mivel ők is számos helyről szerzik be az energiát, ez nem egyszerű feladat.
Holoda Attila tudomása szerint a magyar áramtermelés felét, az áramfogyasztás majdnem felét a paksi atomerőmű fedezi, amely nagyon olcsón, 10,5 forint/kilowattóra áron termel. Hozzátette, az összes magyar áramtermelés a magyar áramfogyasztás mintegy 70–72 százalékát fedezi, a többi importból való. A gáznál ugyan van minimális a hazai kitermelés, ám a felhasználás nagy részét (mintegy 98 százalékát) importból fedezik (azt nem tudjuk, milyen árok, mert az orosz-magyar gázszerződés titkos).
De hogyan lesz mindebből a kormányinfón kirajzolódó, több szakértő szerint is igen magasnak tűnő piaci ár? Holoda Attila szerint blöff volt, ami a kormányinfón elhangzott, nem lehet megmondani, mennyi lauf (ráhagyás) volt benne. A tőzsdei árakat nézve nem indokolt olyan magas ár, amire Németh Szilárd utalt – tette hozzá.
A szakértő egyébként átgondolatlannak tartja a rezsibejelentést, szerinte jobb lett volna, ha fogyasztás szerint, sávosan határozzák meg, kinek mennyit kell fizetnie. De bele kellene férnie a szociális súlyozásnak, figyelembe kellene venni a rászorultság elvét is. Mindebből az látszik, hogy pontos számításokat egyelőre nem lehet végezni, mert nem ismerjük a részletszabályokat.
