Sokakat meghökkentettek a megváltoztatott tarifák alapján készülő rezsiszámlák. Lesz-e még kellemetlen meglepetés? Holoda Attila energetikai szakértőt kérdeztük.
Magyarországon energia vészhelyzet van. Ekkora a baj?
Nem. A magyar energiaellátás három pillére: a hazai kitermelés, az import és a tárolók. Ha bárhol zavar keletkezik, akkor azt már nevezhetjük vészhelyzetnek. Ehhez képest a hazai termelés zavartalan, az import csökkentett mértékben ugyan, de folyamatos, a tárolókat töltik. Válságos helyzetet a piaci árakban látok. Földgázból ugyanis komoly hiány van a piacon.
Az oroszok, netalán az erőltetett zöldülés miatt?
Hiba volt azt hinni, hogy az oroszok nem vetik be az energiafegyvert, miként az is, hogy Európa nem nézett alternatív földgázbeszerzési források után. Ám a bajok nem a háborúval kezdődtek. Az csak katalizátora egy korábban meginduló folyamatnak. Az európai szankciók megakadályozzák, hogy az oroszok fejlett technológiához jussanak, ami miatt csökken a kitermelésük. Persze Putyin politikai zsarolásra is használja a földgázszállításaikat. A megújuló energiaforrások erőltetése is okozott problémát. A fosszilis energiahordozók kitermelését végző vállalkozásokat páriaként kezelték, nem kaptak pénzt a befektetőktől beruházásaira, holott a földgáznak és a kőolajnak ma még kulcsszerepük van az időjárásfüggő nap- és szélerőművek változó teljesítményének kiegyensúlyozásában.
Említette, hogy az energiaárak elszabadulása korábban kezdődött…
A hiány a pandémia miatt alakult ki. A gazdaság leállt, az energiacégek kevesebbet költöttek új lelőhelyek kiaknázására, karbantartásra, fejlesztésre. Aztán a világgazdaság nemcsak egyszerűen talpra állt, hanem 12-14 százalékos plusz igénnyel jelentkezett. És akkor jött a háború. 150-160 milliárd köbméter földgáz hiányzik most a piacról, amit nem lehet könnyen és gyorsan pótolni, még akkor sem, ha hirtelen elhallgatnának a fegyverek.
Ilyen helyzetben a rezsicsökkentés átgondolása ésszerű lépés volt?
Tavaly augusztusban annyira elszabadult a földgáz és az áram ára, hogy véget ért az a kegyelmi időszak, amikor a magyar állam drágábban adhatta el az energiát a fogyasztóknak, mint amennyiért vette. Az áremelkedés a korábbi években felhalmozott nyereséget elégette. Akkor még a választások miatt fenntartották az intézkedést, de a háború újabb lendületet adott a drágulásnak. A piaci és a rezsicsökkentett árak közti különbség elérhette volna a 2000 milliárd forintot, amit az állam már nem vállalhatott magára.
Az átlagfogyasztáshoz kötött rezsicsökkentett ár és az e felett fizetendő lakossági piaci ár jó megoldás?
Több pontján is vitatható a lépés. Egyrészt a kedvezményes árú, az átlagos fogyasztáson alapuló áram- és gázmennyiség szintjét nagyon alacsonyan határozták meg, ami miatt a fogyasztók 50-80 százalékának megnő az energiaszámlája. Másrészt az átalánydíjat fizetőknek zavaros lesz az elszámolás. Ha spórolni kezdenek, annak az eredménye csak egy év múlva, az éves leolvasáskor lesz látható. Harmadsorban rossz az a módszer, ami nem tesz különbséget a fogyasztók között. Az átlagfogyasztás felett most ugyanolyan súlyos terhek rakódnak egy 3 millió forintot kereső vállalkozóra, mint egy kisnyugdíjasra.
Mit tartana igazságosabbnak?
Más országokban az energia adóját csökkenttették, nálunk maradt 27 százalék, ami komoly teher. Az egyenlősdi nem igazságos és nem méltányos módszer. A többet fogyasztó és azt megfizető társadalmi rétegektől származó bevételeket egy kompenzációs alapba lehetne elhelyezni, amiből a szociális alapon rászorulókat lehetne támogatni. Minél inkább kiszolgáltatott valaki, annál jobban.
A mostani megoldás fájni fog a lakosságnak?
Fotó: Merész Márton
A rezsicsökkentés bevezetésekor a magyar háztartások költségvetésükből 15-18 százalékot fordítottak energiára. Ez az árrobbanás miatt felmehet 30-50 százalékra is. Igaz, a németeknél is megduplázódott az energia ára, ám az ottani családok jövedelme nagyobb, így a költségvetésüknek „csak” a 12-15 százalékát viszi el a rezsi.
Hogy spórolhat az, akinek nincs pénze ablakcserére, szigetelésre?
A legfontosabb, hogy pontosan tudjuk, mennyi áramot és gázt fogyasztunk. Ez nem is olyan egyszerű, mert a számlákon a köbmétertől a Megawattórán át, a Megajoule-ig sokféle mértékegység olvasható és a legtöbb fogyasztó nincs tisztában azzal, melyik mire vonatkozik? Itt a szolgáltatóknak óriási felelőssége van abban, hogy megértessék az ügyfeleikkel az elszámolási módszereiket. Maguk a fogyasztók is elkényelmesedtek, a magyar lakosság energiatudatossága régiónkban az egyik legalacsonyabb. Például ahol szabályozható a fűtés, ott is csak a magyarok 26 százaléka használja is ezt. Mostantól igenis oda kell figyelni a fogyasztásra, amiben az emelkedő számlák jelentette fenyegetettség komoly ösztönzést jelent. Megijedni azért nem kell! A rezsit úgy is csökkenthetjük, hogy a komfortérzetünk megmarad. Ha csak 1 Celsius fokkal lejjebb vesszük a fűtést, az máris 6-15 százalékos megtakarítást jelent. Emellett néhány apró trükk is sokat segíthet. A függönyök, redőnyök jelentette helyi szigetelés vagy az, hogy nem pólóban, hanem pulóverben vagyunk otthon, amikor pedig elmegyünk a lakásból 17-18 fokra vesszük le a fűtést, mind-mind jó megoldás.
A vállalkozások energiaszámláit hogyan lehetne csökkenteni?
Elhibázottnak tartom, hogy nagy energiaigényű vállalkozásokat csábítunk az országba, miközben áramfogyasztásunk 30, gázfelhasználásunknak pedig 90 százalékát importból fedezzük. Persze a magyar cégek között is vannak „energiafaló” vállalkozások, mint például az építőanyag gyártás vagy a sütőipar. Akárcsak a fogyasztóknál itt is lehetne különbséget tenni és motiválni őket, hogy összefogva, energiaközösségeket alkotva hajtsanak végre energiafelhasználásukat csökkentő beruházásokat.
Mi lehet a végleges és megnyugtató megoldás?
Az olcsó energia korának vége, a fogyasztásunkat mindenképpen csökkenteni kell. Ha mondjuk az évi 10 milliárd köbméteres gázfogyasztásunkat 8-ra mérsékelnénk, az mindenkinek jó lenne. Felértékelné például a hazai 1,5 milliárd köbméteres kitermelést, mérsékelné az ország kiszolgáltatottságát. Az ehhez szükséges energetikai célú beruházásokhoz, a szigeteléshez, a nyílászárók cseréjéhez, a hőszivattyú beszerzéséhez azonban sok pénz kell. Szerencsére lesz erre forrás bőven, hiszen Európa is csökkentené az energiafogyasztását, ezért indítja el a RepowerEU programot.
Mennyi ideig lehet bizonytalan Európa energetikai helyzete?
A nehéz helyzet gyorsan kikényszeríti a szükséges lépéseket, így 2-3 tél miatt aggódhatunk. A fűtési szezon előtt Magyarország egyébként jól áll, a tárolóinkban jelenleg lévő földgáz a teljes hazai fogyasztás 38 százalékát fedezi. Ám ez a szám félrevezető lehet. Gyakran hozzák példaként a németeket, hogy ők előrébb járnak a felkészülésben. Csakhogy ott 100 milliárd köbméter az éves fogyasztás, miközben csak 23 milliárd köbméteres a tárolókapacitás. Fogyasztásarányosan tehát mi állunk jobban.
NÉVJEGY
Holoda Attila ügyvezető igazgató, Aurora Energy Kft.
1990-es évek közepén a Mol kazahsztáni képviselőjeként dolgozott és ő volt a MOL Upstream első külföldi vegyesvállalatának vezérigazgató-helyettese. 1999-től 2012 közepéig számos közép-, és felsővezetői beosztásban irányította a hazai termelést, a hazai kutatás-termelést, majd a közép-európai és eurázsiai kutatás-termelési szervezetet. Miután a Moltól távozott, felkérték a helyettes államtitkári pozícióra, ám innen igen gyorsan távozott. Vezetésével 2002-től kezdődően a MOL termelési szervezete az európai rangsor élére küzdötte fel magát, a hatékonyság és az legalacsonyabb kitermelési fajlagos költség tekintetében. A 2000-es évek végén szintén a megújításon dolgozott a Mol által irányított a horvát INA olajvállalatnál. Komoly szerepet vállalt a hazai biztonsági gázkészlet fejlesztésén. 1989 óta tagja az Országos Magyar Bányász-Kohász Egyesületnek, amelynek 2007 óta alelnöke, a Kőolaj-, Földgáz és Vízbányászti Szakosztály elnökeként. 2009-2012 között a Magyar Bányászati Szövetség elnöke volt. 2013-tól az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója.
****
A beszélgetés a Haszon Magazin 2022. szeptemberi számában jelent meg!
