Rezsikiadások miatt aggódó pár

Sokakat meghökkentettek a megváltoztatott tarifák alapján készülő rezsiszámlák. Lesz-e még kellemetlen meglepetés? Holoda Attila energetikai szakértőt kérdeztük.


​Magyarországon energia vészhelyzet van. Ekkora a baj?

Nem. A magyar energiaellátás három pillére: a hazai kitermelés, az import és a tárolók. Ha bárhol zavar keletkezik, akkor azt már nevezhetjük vészhelyzetnek. Ehhez képest a hazai termelés zavartalan, az import csökkentett mértékben ugyan, de folyamatos, a tárolókat töltik. Válságos helyzetet a piaci árakban látok. Földgázból ugyanis komoly hiány van a piacon.

​Az oroszok, netalán az erőltetett zöldülés miatt?

Hiba volt azt hinni, hogy az oroszok nem vetik be az energiafegyvert, miként az is, hogy Európa nem nézett alternatív földgázbeszerzési források után. Ám a bajok nem a háborúval kezdődtek. Az csak katalizátora egy korábban meginduló folyamatnak. Az európai szankciók megakadályozzák, hogy az oroszok fejlett technológiához jussanak, ami miatt csökken a kitermelésük. Persze Putyin politikai zsarolásra is használja a földgázszállításaikat. A megújuló energiaforrások erőltetése is okozott problémát. A fosszilis energiahordozók kitermelését végző vállalkozásokat páriaként kezelték, nem kaptak pénzt a befektetőktől beruházásaira, holott a földgáznak és a kőolajnak ma még kulcsszerepük van az időjárásfüggő nap- és szélerőművek változó teljesítményének kiegyensúlyozásában.

​Említette, hogy az energiaárak elszabadulása korábban kezdődött…

A hiány a pandémia miatt alakult ki. A gazdaság leállt, az energiacégek kevesebbet költöttek új lelőhelyek kiaknázására, karbantartásra, fejlesztésre. Aztán a világgazdaság nemcsak egyszerűen talpra állt, hanem 12-14 százalékos plusz igénnyel jelentkezett. És akkor jött a háború. 150-160 milliárd köbméter földgáz hiányzik most a piacról, amit nem lehet könnyen és gyorsan pótolni, még akkor sem, ha hirtelen elhallgatnának a fegyverek.

​Ilyen helyzetben a rezsicsökkentés átgondolása ésszerű lépés volt?

Tavaly augusztusban annyira elszabadult a földgáz és az áram ára, hogy véget ért az a kegyelmi időszak, amikor a magyar állam drágábban adhatta el az energiát a fogyasztóknak, mint amennyiért vette. Az áremelkedés a korábbi években felhalmozott nyereséget elégette. Akkor még a választások miatt fenntartották az intézkedést, de a háború újabb lendületet adott a drágulásnak. A piaci és a rezsicsökkentett árak közti különbség elérhette volna a 2000 milliárd forintot, amit az állam már nem vállalhatott magára.

​Az átlagfogyasztáshoz kötött rezsicsökkentett ár és az e felett fizetendő lakossági piaci ár jó megoldás?

Több pontján is vitatható a lépés. Egyrészt a kedvezményes árú, az átlagos fogyasztáson alapuló áram- és gázmennyiség szintjét nagyon alacsonyan határozták meg, ami miatt a fogyasztók 50-80 százalékának megnő az energiaszámlája. Másrészt az átalánydíjat fizetőknek zavaros lesz az elszámolás. Ha spórolni kezdenek, annak az eredménye csak egy év múlva, az éves leolvasáskor lesz látható. Harmadsorban rossz az a módszer, ami nem tesz különbséget a fogyasztók között. Az átlagfogyasztás felett most ugyanolyan súlyos terhek rakódnak egy 3 millió forintot kereső vállalkozóra, mint egy kisnyugdíjasra.

​Mit tartana igazságosabbnak?

Más országokban az energia adóját csökkenttették, nálunk maradt 27 százalék, ami komoly teher. Az egyenlősdi nem igazságos és nem méltányos módszer. A többet fogyasztó és azt megfizető társadalmi rétegektől származó bevételeket egy kompenzációs alapba lehetne elhelyezni, amiből a szociális alapon rászorulókat lehetne támogatni. Minél inkább kiszolgáltatott valaki, annál jobban.

​A mostani megoldás fájni fog a lakosságnak?

Holoda Attila energetikai szak\u00e9rt\u0151

Fotó: Merész Márton

A rezsicsökkentés bevezetésekor a magyar háztartások költségvetésükből 15-18 százalékot fordítottak energiára. Ez az árrobbanás miatt felmehet 30-50 százalékra is. Igaz, a németeknél is megduplázódott az energia ára, ám az ottani családok jövedelme nagyobb, így a költségvetésüknek „csak” a 12-15 százalékát viszi el a rezsi.

​Hogy spórolhat az, akinek nincs pénze ablakcserére, szigetelésre?

A legfontosabb, hogy pontosan tudjuk, mennyi áramot és gázt fogyasztunk. Ez nem is olyan egyszerű, mert a számlákon a köbmétertől a Megawattórán át, a Megajoule-ig sokféle mértékegység olvasható és a legtöbb fogyasztó nincs tisztában azzal, melyik mire vonatkozik? Itt a szolgáltatóknak óriási felelőssége van abban, hogy megértessék az ügyfeleikkel az elszámolási módszereiket. Maguk a fogyasztók is elkényelmesedtek, a magyar lakosság energiatudatossága régiónkban az egyik legalacsonyabb. Például ahol szabályozható a fűtés, ott is csak a magyarok 26 százaléka használja is ezt. Mostantól igenis oda kell figyelni a fogyasztásra, amiben az emelkedő számlák jelentette fenyegetettség komoly ösztönzést jelent. Megijedni azért nem kell! A rezsit úgy is csökkenthetjük, hogy a komfortérzetünk megmarad. Ha csak 1 Celsius fokkal lejjebb vesszük a fűtést, az máris 6-15 százalékos megtakarítást jelent. Emellett néhány apró trükk is sokat segíthet. A függönyök, redőnyök jelentette helyi szigetelés vagy az, hogy nem pólóban, hanem pulóverben vagyunk otthon, amikor pedig elmegyünk a lakásból 17-18 fokra vesszük le a fűtést, mind-mind jó megoldás.

​A vállalkozások energiaszámláit hogyan lehetne csökkenteni?

Elhibázottnak tartom, hogy nagy energiaigényű vállalkozásokat csábítunk az országba, miközben áramfogyasztásunk 30, gázfelhasználásunknak pedig 90 százalékát importból fedezzük. Persze a magyar cégek között is vannak „energiafaló” vállalkozások, mint például az építőanyag gyártás vagy a sütőipar. Akárcsak a fogyasztóknál itt is lehetne különbséget tenni és motiválni őket, hogy összefogva, energiaközösségeket alkotva hajtsanak végre energiafelhasználásukat csökkentő beruházásokat.

​Mi lehet a végleges és megnyugtató megoldás?

Az olcsó energia korának vége, a fogyasztásunkat mindenképpen csökkenteni kell. Ha mondjuk az évi 10 milliárd köbméteres gázfogyasztásunkat 8-ra mérsékelnénk, az mindenkinek jó lenne. Felértékelné például a hazai 1,5 milliárd köbméteres kitermelést, mérsékelné az ország kiszolgáltatottságát. Az ehhez szükséges energetikai célú beruházásokhoz, a szigeteléshez, a nyílászárók cseréjéhez, a hőszivattyú beszerzéséhez azonban sok pénz kell. Szerencsére lesz erre forrás bőven, hiszen Európa is csökkentené az energiafogyasztását, ezért indítja el a RepowerEU programot.

​Mennyi ideig lehet bizonytalan Európa energetikai helyzete?

A nehéz helyzet gyorsan kikényszeríti a szükséges lépéseket, így 2-3 tél miatt aggódhatunk. A fűtési szezon előtt Magyarország egyébként jól áll, a tárolóinkban jelenleg lévő földgáz a teljes hazai fogyasztás 38 százalékát fedezi. Ám ez a szám félrevezető lehet. Gyakran hozzák példaként a németeket, hogy ők előrébb járnak a felkészülésben. Csakhogy ott 100 milliárd köbméter az éves fogyasztás, miközben csak 23 milliárd köbméteres a tárolókapacitás. Fogyasztásarányosan tehát mi állunk jobban.

​NÉVJEGY

Holoda Attila ügyvezető igazgató, Aurora Energy Kft.

1990-es évek közepén a Mol kazahsztáni képviselőjeként dolgozott és ő volt a MOL Upstream első külföldi vegyesvállalatának vezérigazgató-helyettese. 1999-től 2012 közepéig számos közép-, és felsővezetői beosztásban irányította a hazai termelést, a hazai kutatás-termelést, majd a közép-európai és eurázsiai kutatás-termelési szervezetet. Miután a Moltól távozott, felkérték a helyettes államtitkári pozícióra, ám innen igen gyorsan távozott. Vezetésével 2002-től kezdődően a MOL termelési szervezete az európai rangsor élére küzdötte fel magát, a hatékonyság és az legalacsonyabb kitermelési fajlagos költség tekintetében. A 2000-es évek végén szintén a megújításon dolgozott a Mol által irányított a horvát INA olajvállalatnál. Komoly szerepet vállalt a hazai biztonsági gázkészlet fejlesztésén. 1989 óta tagja az Országos Magyar Bányász-Kohász Egyesületnek, amelynek 2007 óta alelnöke, a Kőolaj-, Földgáz és Vízbányászti Szakosztály elnökeként. 2009-2012 között a Magyar Bányászati Szövetség elnöke volt. 2013-tól az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója.

****

A beszélgetés a Haszon Magazin 2022. szeptemberi számában jelent meg!

The Conversation

Ne hagyd ki!