Jelentős mértékben kiválthatja a földgázfogyasztást a felszín alatti vizek hasznosítása több országban, például Magyarországon is. Hazánk ráadásul nagyhatalom lehetne geotermikus energiából is.
A lakások fűtésre és hűtésre is használhatók a felszín alatti vizek
Több ország földgáz- és villamosenergia-fogyasztását jelentősen csökkenthetné, ha nagyobb arányban hasznosítanák a felszín alatti vizeket az ingatlanok fűtésére és hűtésére – áll egy friss tanulmányban. Az ATES-nek (aquifer thermal energy storage – felszín alatti hőenergia tárolása és hasznosítása) nevezett megközelítés pedig segíthet a szélsőséges időjárás okozta energetikai problémák elhárításában is.
Azon gondolkodtunk, hogy vajon van-e lehetőség a geotermikus energiatárolásra, mivel a fűtés és hűtés az épületek energiaigényének túlnyomó részét képezi
- idézi a tanulmány egyik szerzőjét, A.T.D Pererát a Greendex.
A tudósok úgy vélik, a felszín alatti vizek hasznosításával a lakások fűtési és hűtési energiaigényét a szélsőségesen meleg vagy hideg időszakokban úgy lehetne kielégíteni, hogy az nem róna további terhet az érintett települések energiahálózatára. Így például az USA-ban 40 százalékkal lehetne csökkenteni a földgáz- és villamosenergia-fogyasztást.
Nagyhatalom lehetnénk geotermikus energiából
Az egyik legkevésbé kihasznált energiaforrásunk a földhő, pedig Magyarország akár nagyhatalom is lehetne a felhasználásában. Hasznosítása elengedhetetlen lenne a vállalt klímasemlegességi céljaink eléréséhez, valamint a gázfüggőségünk csökkentéséhez. A földkéreg geotermikus energiája korlátlan és nagyon olcsó energiaforrás. Ráadásul hazánk különleges adottságai miatt a földkéregben lefelé haladva a világátlagnál nagyjából kétszer gyorsabban emelkedik a hőmérséklet.
Az energiaárak jelenlegi elszállása is hozzájárul ahhoz, hogy a geotermikus hőre most nagyon nagy a kereslet
– nyilatkozta Bokorovics Balázs, a PannErgy Nyrt. igazgatótanácsának elnöke az ősszel.
Azonban a geotermikus energiának hátránya is van: mivel hőenergiáról van szó, nem szállítható nagy távolságokra, ezért csak regionálisan felhasználható.
Folyamatos karbantartást igényel a rendszer
A fúrás a beruházás legköltségesebb része, ugyanis szükség van legalább egy termelő és egy visszasajtoló kútpárra.
A geotermikus erőművek építése során a fúrás jelenti a legnagyobb kockázatot és egyben ez egy nagy belépési küszöb is. Azonban az üzemeltetés is figyelmet és szakértelmet igényel, többek között azért, mert a geotermikus közeg, ahonnan a forróvíz érkezik, egy élő rendszer, amely évről évre változik. A kitermelt melegvíz többsége 10–30 ezer éves geotermikus folyadék, amely a felszínre kerül, majd visszasajtolják ugyanabba a rétegbe, ahonnan kitermelték
- ismertette a szakértő.
A sajtoláskor folyamatosan figyelni kell a folyadék kémiai jellemzőit. Idővel változhat például a só- és a gáztartalma, amelyek a szivattyúk működésére is hatással vannak. Ilyenkor változtatni kell a rendszer beállításain. Az erőművek várható élettartama megfelelő karbantartás mellett viszont legalább ötven év.
