Akár nagyhatalom is lehetne ebből az energiából Magyarország

Akkor is olcsóbb lenne geotermikus energiát használni az épületek fűtésére, ha a mostani szint harmadán lenne a gázár. Emellett környezetbarátabb, és részben helyettesítheti a földgázt. A kormány ezért a mostani arány több mint a duplájára, 13-16 százalékra készül emelni a geotermikus hőtermelés részesedését az energiamixben.


Nagyhatalom lehetnénk geotermikus energiából 

Az egyik legkevésbé kihasznált energiaforrásunk a földhő, pedig akár nagyhatalom is lehetnénk a felhasználásában. Hasznosítása elengedhetetlen lenne a vállalt klímasemlegességi céljaink eléréséhez, valamint a gázfüggőségünk csökkentéséhez. A földkéreg geotermikus energiája korlátlan és nagyon olcsó energiaforrás. Ráadásul hazánk különleges adottságai miatt a földkéregben lefelé haladva a világátlagnál nagyjából kétszer gyorsabban emelkedik a hőmérséklet.

Az energiaárak jelenlegi elszállása is hozzájárul ahhoz, hogy a geotermikus hőre most nagyon nagy a kereslet

nyilatkozta Bokorovics Balázs, a PannErgy Nyrt. igazgatótanácsának elnöke az mfor.hu-nak.

A geotermikus energiának azonban hátránya is van: mivel hőenergiáról van szó, nem szállítható nagy távolságokra, ezért csak regionálisan felhasználható.

Folyamatos karbantartást igényel a rendszer

A fúrás a beruházás legköltségesebb része, ugyanis szükség van legalább egy termelő és egy visszasajtoló kútpárra.

A geotermikus erőművek építése során a fúrás jelenti a legnagyobb kockázatot és egyben ez egy nagy belépési küszöb is. Azonban az üzemeltetés is figyelmet és szakértelmet igényel, többek között azért, mert a geotermikus közeg, ahonnan a forróvíz érkezik, egy élő rendszer, amely évről évre változik. A kitermelt melegvíz többsége 10–30 ezer éves geotermikus folyadék, amely a felszínre kerül, majd visszasajtolják ugyanabba a rétegbe, ahonnan kitermelték

- ismertette a szakértő.

A sajtolás során folyamatosan figyelni kell a folyadék kémiai jellemzőit. Idővel változhat például a só- és a gáztartalma, amelyek például a szivattyúk működésére is hatással vannak. Ilyenkor változtatni kell a rendszer beállításain. Az erőművek várható élettartama megfelelő karbantartás mellett viszont legalább ötven év.

Ennyibe kerülhet a rendszer egy város számára

Miskolc és Győr mellett Szeged is beruházott geotermikus távhőrendszerbe. A Csongrád-Csanád megyei város 28 ezer lakásnak és 500 intézménynek biztosítja majd a meleget, ha teljesen elkészül. A fejlesztés ötödik éve tart, a rendszer összköltsége 25 milliárd forint, amelynek nagyobb része vissza nem térítendő uniós forrásból származik. A beruházás még javában tart, azonban a próbaüzem alatt havonta félmillió köbméter gázzal kevesebb szükséges a szegedi távhőszolgáltatás működtetéshez, ezzel minden hónapban 20–30 millió forintot takarítanak meg.

Magyarországi távhőpiac energiamixében 70 százalék a földgáz, 7-8 százalékos a biomassza, biogáz és nagyjából 5-6 százalék körül van a geotermikus hőtermelés részesedése. A kormány célja, hogy a 70 százalékos földgázfelhasználást 50 százalék körülire csökkentse. Ez egy nagyon jelentős csökkentés, amelynek hatására a geotermikus hőtermelés aránya 13-16 százalékra emelkedhetne a távhő energiamixében az elkövetkező 5-10 évben

– mondta Bokorovics.

Családi házak hőszivattyús rendszereivel korábban EBBEN a cikkünkben foglalkoztunk.

The Conversation

Ne hagyd ki!