Néhány évig nem valószínű, hogy szélerőművek létesülnek Magyarországon. Azonban szivattyús erőművek telepítéséről megvalósítási tanulmány is készült. Sőt, az Európai Unióban több országban sikertörténet a SZET-ek működése.
Szivattyús erőművek létesülhetnek Magyarországon
Az Országgyűlés gazdasági bizottságának éves gyűlésén derült ki, 2029 előtt nem valószínű, hogy szélkerekekkel erősítenék a hazai energiatermelést. Azonban szivattyús energiatároló erőművekkel (SZET – az angol neve után PSHPP, azaz Pumped Storage Hydro Power Plant) bővülhet a szektor.
SZET-ek létesítéséhez - némileg leegyszerűsítve - szükség van egy magasan és egy alacsonyan fekvő víztározóra. Amikor az áramtermeléskor felesleg keletkezik - így az áram beszerzése olcsó - a szivattyúk a vizet felpumpálják a felső tározóba. Ha pedig extra energiaigény merül fel, ugyanazt visszaeresztik a lentibe. A zuhanó víz a turbinákat meghajtja, így termeli az áramot.
Tehát a villamosenergia-piac extrém kilengéseit csillapíthatja a rendszer. Túltermeléskor felveszi az áramot, de nem kell azt visszatermelnie, kapacitást csökkentenie. Amikor pedig megnő az energiaigény, a víz leeresztésével csatlakozhat be a villamosenergia-termelésbe.
A G7 megjegyzi,, a beruházáshoz a helyszínt egyelőre keresik. Valamint ilyen szivattyús erőművek sikeresen működnek például Ausztriában, Svájcban, Németországban, Lengyelországban és Szlovéniában is.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter már elismerte, hogy hiába enyhülnek januártól jelentősen a szabályok, még évekig nem valószínű, hogy szélerőművek állnának termelésbe: egyelőre ugyanis nagyon sok erőműprojekt (elsősorban naperőmű) áll sorban hálózati csatlakozási engedélyre várva.
Az európai családok a hőszivattyúk felé fordulnak
Egyébként a Bosch várakozása szerint 2025-ig évi 25-35 százalékkal nőhet a hőszivattyúk európai piaca. Ezen fűtési megoldásokra a kereslet tavaly ugrott nagyot, amikor a kisebb rezsi vágya miatt duplázódtak az eladások. Emiatt sem meglepő, hogy a cég óriási összegeket fektet a szektorba.
A hőszivattyúk nettó 2-3 millió forinttól indulnak, de ha az eszköz egy meglévő rendszerbe érkezik, a felújítás költsége igen soktényezős. Emiatt akár az eszköz árának két-háromszorosára is rúghat a számla. Azonban ez az összeg a levegő-víz rendszerekre vonatkozik. A sokkal hatékonyabb, a talajvíz hőjét befogó víz-víz hőszivattyúk telepítési költsége jóval magasabban, 8–12 millió forint között alakulhat.
Azonban a Bosch-nál úgy vélik, gyakran egy meglévő gázkazán és egy kisebb hőszivattyú kombinációjával egy átfogó épületfelújítás is megelőzhető. Egy kizárólag hőszivattyús megoldáshoz képest így akár 30 százalékkal is mérsékelhető a fűtéskorszerűsítés költsége.
A megtérülés
A szakértők szerint egy ilyen rendszer a teljes életciklusa alatt egészen biztos, hogy megtérül, bár a megtérülési idő jellemzően annál jóval rövidebb. Egyébként a Bosch arra törekszik, hogy a termékei legalább 15 évig gond nélkül működjenek.
Ha egy újabb építésű házban lakik valaki, akkor eleve kisebb az energiafogyasztása, így tehát lassabb a megtérülés annál, mint ahol például a kevésbé hatékony szigetelés miatt több energiára van szükség a hűtés-fűtés működtetéséhez. De ha egy olyan országban van a ház, ahol magasabbak az energiaárak, az már a gyorsabb megtérülés irányába mutat
- idéztük Evandro Amorimot, a Bosch szakértőjét néhány hete.
