A kép illusztráció.
Fotó: Shutterstock

Szénről biomasszára vált az újrainduló hazai erőmű

Majdnem egy évtized után újraindítják hazánk egyik széntüzelésű erőművét. Azonban a kőszén helyett biomasszával fog működni a jövőben. Több mint ezer ember megélhetését biztosíthatja a megújuló komplexum.


Újranyit az Oroszlányi Erőmű

Kilenc év szünet után, 2024 első felében újranyit az Oroszlányi Erőmű. A korszerűsített létesítmény a korábbi szén- helyett biomassza-tüzelésre áll át, úgy csatlakozik az ország áramszolgáltatóihoz. Emellett távhővel fogja ellátni Oroszlány és Bokod térségét – írja a Veolia Energia Magyarország Zrt. közleménye.

Az oroszlányi komplexumon végzett munka az ötödik olyan erőműfejlesztés lesz az országban, amely alkalmával korábbi szén- illetve vegyes tüzelésű technológiát fluidágyas biomasszaalapúra cserélnek. A Veolia és a CHP-Erőmű érdekeltségébe tartozó üzem két korábbi 60 MW-os blokkját a bevált pécsi és ajkai minta alapján korszerűsítik, és 50MW-os biomasszablokként üzemeltetik tovább. A kazánfelújítást a világ egyik vezető tüzeléstechnikai vállalata, a finn Valmet végzi.

Az erőmű fűtőanyagát, az ellenőrzött minőségű biomasszát elsősorban a város 100 kilométeres körzetében működő erdészetektől, faipari üzemektől fogják beszerezni, valamint fa és lágyszárú mezőgazdasági alapanyagokkal egészítik ki. Az erőmű üzemeltetéséhez nagyjából 350 képzett alkalmazottra lesz szükség, akik felvétele idén tavasszal kezdődik. A tüzelőanyag-ellátási lánc további 6–700 dolgozót igényelhet.

Kifizetődővé válhatott a biomassza

A pécsi mintát nem hiába említette a cég közleménye. A baranyai vármegyeszékhelyen több tízezer lakás távfűtése biomasszán alapszik.

Magyarország nagyrészt gázra van berendezkedve a fűtés területén, de a távhőnek is jelentős az aránya. Ezeken kívül ott a biomassza háztartási felhasználása. Nagy kérdés volt eddig is, hogyan lehet csökkenteni a gázfüggőséget. (…) A távhőszolgáltatás nagyrészt gáz alapon működik, de az úttörő cégek átálltak biomasszára és geotermiára. Bebizonyosodott, hogy a piacot hosszú távon kell nézni, és azok a távhőrendszerek, melyek nem földgáz alapúak a fenntarthatóság mellett most versenyképessé is válnak. A diverzifikáció az energetikai szektorban kulcskérdés

- nyilatkozta Szabó Lászlót, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője korábban.

Biomassza fűti Pécs jelentős részét

A szakember szerint a biomassza alapú működés nagy előnye a településnek. Megbízható rendszernek számít, amennyiben a beszerzés versenyeztetett, így az árakat piaci szinten tudják tartani, valamint van belőle elegendő készlet.

A lakosság eddig azt látta, hogy a megújuló energiahordozók drágábbak, mint a többi, de most már azt, hogy versenyképesek. A biomasszánál kulcskérdés, hogy a környezeti hatások is be legyenek kalkulálva a képletbe: azaz, ha fenntartható művelésű területekről jön a biomassza, akkor az hosszú távú nyereség nemcsak a felhasználóknak, hanem mindenkinek. A pécsi modell azért is jó, mert nem egyetlen szállítónak van kiszolgáltatva

- tette hozzá Szabó László.

(Borítóképünk illusztráció.)


Ne hagyd ki!