Nem csak Oroszország és a Gazprom, hanem egyes európai klímavédelmi szabályok is okolhatóak a kiugróan magas energiaárak miatt. A szén-dioxid-kvótapiac pedig különösen tartóssá teheti az energiapiac problémáit.
Gondok lehetnek az európai környezetvédelmi szabályozással
Jenei András energiapolitikai szakértő, a KBA Közép-Európai Biztonsági Képzési és Kutatási Központ kuratóriumának az elnöke, valamint a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetőségének tagja. Ő volt a vendége az InfoRádió Aréna című műsorának, ahol egyebek mellett az európai energiapiac jelenlegi helyzetét és kilátásait elemezte.
Elmondta, hogy ha véget is érne az orosz-ukrán háború, akkor sem valószínű, hogy egyhamar megoldódnának Európa energiatermelési és -ellátási gondjai, hiszen nem csupán az ukrajnai események és a pandémia okolhatóak az energiapiac jelenlegi problémái miatt.
Az elsődleges ok részben a klímaváltozás okozta pánikreakcióban keresendő, hogy Európában olyan szabályozások léptek életbe, amelyek már rövid távon válsághelyzetet teremtettek, főleg a gáz-, de általában az energiapiacon. Az energetikában ugyanis nagyon nehezen értelmezhetők a 2030-2040-2050-es céldátumok a szén-dioxid-kibocsátással járó termelés kivezetéséről, tekintettel arra, hogy az energetika szempontjából tíz év csak közép-rövid táv
- mondta a szekértő.
Problémák a szén-dioxid-kvótapiaccal
Mindez az európai ETS- vagy szén-dioxid-kvótapiacnak a manipulációival kezdődött, ami egy mesterségesen teremtett regulátori piac. Ezek 70-80 százalékát a nagy hedge fundok uralják spekulatív, pénzügyi ügyletekkel, vagyis semmi köze nincs ahhoz, hogy az azokból befolyó összegeket valóban szén-dioxid-csökkentett vagy -mentes energiatermelő beruházásokra költjük. Amíg nem tesszük ilyen szempontból transzparenssé ezt a rendszert, addig ezek a problémák meg fognak maradni
- tájékoztatott Jenei András.
A szakértő megjegyezte azt is, hogy a pandémiára, a klímaválságra és az ukrajnai konfliktusra adott egyes nemzetközi válaszok „politikusi szinten olykor hisztérikusaknak nevezhetők”. Olyan folyamatokat indítottak el, amelyeket előfordulhat, hogy már akkor sem lehet visszafordítani, ha páldául befejeződik a háború, és egy Európának kedvező rezsimváltás történik Oroszországban.
Költséges LNG-infrastruktúrák épülhetnek, miközben meg akarunk szabadulni a földgáztól
Jenei András arról is beszélt, hogy ha az energetikában kijelölnek egy utat, mint például azt, hogy lecserélik a vezetékes orosz gázt cseppfolyósított földgázra, azaz az LNG-re, akkor elképzelhető, hogy néhány éven belül olyan párhuzamosságok épülnek ki, amelyek ismét nagymértékben drágítják a földgázt.
Mindeközben van egy harmadik regulációs vonala is Európának, ami arról szól, hogy klímavédelmi okok miatt a 2040-es évekre meg akarunk szabadulni a földgáztól.
