Továbbra is támogatható lesz a földgáz és a nukleáris energia?

Az Európai Bizottság azon javaslata váltott ki felzúdulást néhány tagországokban a napokban, amely bevenné az atomenergiát és a földgázt a támogatható energiák közé.



Támogatható lehet az atomenergia és a földgáz

Az Európai Bizottság (EB) a napokban küldte el a tagállamok kormányainak a javaslatát, amely a környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősíthető és ezért a jövőben kedvezőbb feltételekkel finanszírozható energiák körét tartalmazza – írja az Infostart.hu.

Az anyag bizonyos feltételek között a támogatható energiák közé sorolja az elmúlt hónapokban számos vitát kiváltó földgázt és atomenergiát is. Az EB indoka erre vonatkozóan az, hogy „megkerülhetetlen annak elismerése, hogy a földgáz és az atomenergia összességében hozzá tud járulni az EU gazdaságának távlatibb szénmentesítéséhez”.

A tervezet egyébként úgy fogalmaz, hogy az atomenergia akkor minősülhet fenntarthatónak, hogyha az üzemeltető ország szavatolni tudja, hogy az alkalmazása „nem okoz számottevő kárt” a természetes környezetben. Az engedmény a tervezet szerint az új építésű atomerőművekre vonatkozik.

A földgáz esetében a fenntarthatósági minősítés a 2030-ig épített új erőművekre értendő. Előfeltétele pedig az, hogy az ezt alkalmazó létesítmények kibocsátása nem haladhatja meg a megtermelt kilowattonként a 270 gramm szén-dioxid-tartalmat.

Megoszlanak a vélemények

A javaslat igen nagy felháborodást váltott ki politikai körökben, elsősorban a német és az osztrák fővárosban. Ezen országokban a zöld párt része a kormánykoalíciónak. Az osztrák klíma- és energiaügyi miniszter például felvetette egyik Twitter-üzenetében, hogy indokolt lehet az, hogy Bécs jogi úton kérdőjelezze meg a bizottsági javaslatot.

A német - szintén zöldpárti - gazdasági miniszter (Robert Habeck) pedig „fölöslegesnek” nevezte az atomenergiának tett bizottsági engedményt. Kilátásba helyezte, hogy a német kormány a tervezet jóváhagyása ellen fog szavazni. Hasonlóan vélekedett az ország környezetvédelmi minisztere is (Steffi Lemke). Ő egyenesen „totális tévedésként” értékelte a bizottsági témamegközelítését.

Az említett két ország mellett Dánia, Luxemburg és Portugália politikájában is dominánsnak számít az atomenergia elvetése.

Nőtt azonban a javaslatot támogatók aránya is. Az atomenergia támogathatóságának ötlete francia (ahol az ország villamosenergia-igényének közel kétharmadát állítják elő az atomerőművek) és lengyel körökben tűnik a legnépszerűbbnek. A földgáz mellett pedig déli és a kelet - európai országok állnak, hiszen ezen államok többsége komoly mértékben függ a földgázimporttól.

Érdekesség, hogy az utóbbi csoportba tartozik Németország is. Az atomenergia megítélésével szemben, a földgázzal kapcsolatban az új német külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy

„reálisan nézve a dolgot, Németországnak átmeneti technológiaként szüksége lesz a modern földgázalapú erőművekre akkor, amikor lemond a szén használatáról és felszámolja atomerőműveit.”

Semmi nem dőlt el

A javaslat valós tétjére emlékeztetnek ugyanakkor szakemberek. Szerintük a kérdés nem az, hogy vajon „legalizálják”, vagy „betiltják” az atomenergia és a földgáz használatát, hiszen minden tagország maga dönthet arról, hogy milyen jellegű energiák alkalmazásával igyekszik biztosítani a gazdasága működését. A leendő közösségi szabályozás csupán a klímacélokkal összhangban álló energiák alkalmazását szolgáló jövőbeni befektetések számára kíván iránymutatást (és részben finanszírozási könnyítést) adni.

A következő lépés a tervezet jóváhagyásában az, hogy az EU-tanács szakértői csoportja véleményezi a javaslatot január 12-ig. Ezután a szükséges tagállami és európai parlamenti többséget is el kell nyernie a javaslatnak ahhoz, hogy a tervezetből EU-joganyag lehessen. Ez utóbbira amúgy négy hónap áll majd rendelkezésre, ami indokolt esetben további két hónappal meghosszabbítható.

Ami a tervezet EU tagországok kormányai közötti (EU-Tanács) jóváhagyását illeti, a szakértők szinte bizonyosra veszik az elfogadását. Ennek oka, hogy az elutasításhoz a tagországok minősített többségének az egyetértésére volna szükség, ami a javaslat támogatottságát nézve egyáltalán nem valószínű, hogy meglehet.

Az Európai Parlament végszavazása nehezebben kiszámítható. Azonban annak a fényében, hogy jelenleg csak öt tagállam hivatalos politikájában számít dominánsnak az atomenergia elvetése, feltételezhető, hogy a huszonhét tagállamból érkezett EP-képviselők körében is meglesz legalább az atomenergia "zöldesítésének" támogatottsága.

The Conversation

Ne hagyd ki!