Kína az elmúlt hetekben, hónapokban kis túlzással gyakorlatilag száműzte a bitcoin-bányászokat az országból. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a pórul járt „vájárok" nem estek kétségbe, egyszerűen áttelepültek az USA-ba.
Tiszta lappal
2019. szeptemberében a világ bitcoin bányászgépeinek több mint 70 százaléka Kínában üzemelt. A kommunista állam az elmúlt három évben viszont szépen fokozatosan ellehetetlenítette a gépek működtetését, ami abban teljesedett ki, hogy szeptember végén hivatalosan is minden kriptovaluta-tranzakciót illegálisnak minősített. A korlátozások következtében a három éve még bitcoin-nagyhatalomnak számító Kínában ma már (elviekben) nyoma sincs a bányászatnak. A „boszorkányüldözés" hatására a Cambridge Bitcoin Electricity Consumption Index (CBECI) kutatása szerint a világ teljes, hálózatra kötött bányászgép-állománya 38 százalékkal csökkent. Azonban júliusban 20 százalékos növekedést lehetett tapasztalni a globális piacon, ami arra utal, hogy az elüldözött bányászok Kazahsztánban és a tengerentúlon kezdtek új életet.
A dobogósok
A Cambridge -i Alternatív Pénzügyi Központ által vezetett CBEC Index nyomon követi a bitcoin-bányászathoz használt számítási teljesítmény földrajzi megoszlását. Magyarul azt, hogy egyes országokban mennyi áramot fogyasztanak a hálózatra kötött gépek. Az adatokból tökéletesen kirajzolódik, hogy az elmúlt hónapokban a nagyhatalmi libikóka átbillent az USA oldalára. Jelenleg az Egyesült Államok vezeti a piacot 35,4 százalékos részesedéssel, a második helyen Kazahsztán található 18,1 százalékkal, a bronzérmes pedig Oroszország 11,23 százalékkal. Magyarország is felkerült a térképre 0,02 százalékos piaci részesedéssel.
Borús kilátások
Kína lépése nem volt indokolatlan. Az állam egyrészt aggodalmát fejezte ki a kriptovaluták függetlensége miatt, másrészt a bányászathoz szükséges villamosenergia-felhasználás elképesztő méreteket öltött. Természetesen bevetették az „állampolgárok vagyonának védelme érdekében" érvet is, de jelen esetben ez már csak körítés.
A bányászok egyelőre zavartalanué folytathatják tevékenységüket a kiválasztott országokban, de ez hamarosan változhat. Az iparági bennfentesek azt mondják, hogy a gyors növekedés egyes városokban már most túlterheli az elektromos infrastruktúrát, ezért új jogszabályok és korlátozások várhatók a kriptovaluta-hálózatok fenntarthatósága érdekében. A Cambridge becslései szerint a bitcoin jelenleg a globális áramfelhasználás 0,45 százalékáért felel. Tovább rontja a helyzetet, hogy sok államban fosszilis tüzelőanyagokkal állítják elő a villamos energiát. Erre a problémára megoldást jelenthet a megújuló energiára való átállás, de a reformokra még várni kell.
