Az indiai kriptobefektetők sokáig attól tartottak, hogy Új-Delhi követni fogja a kínaiak példáját, és nemes egyszerűséggel betiltja a digitális tokeneket az országban. Február elején egy kicsit megnyugodhattak a kereskedők, amikor Nirmala Sitharaman pénzügyminiszter bejelentette, 30 százalékos jövedelemadóval fogják sújtani a kriptovalutákból származó bevételeket. A „kripto-evangélisták” a hír hallatán azt hitték, az új adóteher annak az előszele, hogy India hamarosan hivatalos fizetőeszközként fogja elfogadni a kriptovalutákat.
Mondjuk úgy, hogy félig-meddig igazuk lett, csak épp nem úgy, ahogyan azt várták.
Az új mértékegység
A napokban az indiai jegybank elnöke, Shaktikanta Das egyértelmű állásfoglalást tett a kriptovalutákkal kapcsolatban.
A privát kriptovaluták óriási veszélyt jelentenek a makrogazdaságra és a pénzügyi stabilitásra. A befektetőknek észben kell tartaniuk, hogy saját kockázatukra fektetnek be. És ezeknek a kriptovalutáknak nincs mögöttes értékük, még egy tulipán sincs mögöttük
-mondta Das egy monetáris politikai találkozót követő sajtótájékoztatón.
Csak megjegyezzük, a tulipánhagyma a gazdaságtörténelem egyik nagy spekulációs buborékja volt. 1637-ben pukkant ki, amikor a mesterségesen magasan tartott árfolyamok bezuhantak, számos kereskedőt magukkal rántva.
A kereskedők legnagyobb örömére (vagy bánatára) a kormányzó karcos megjegyzései ellenére a jegybank előállt egy megoldással:
bejelentette, valamikor 2023-ban bevezeti a központi bank által támogatott saját kriptovalutáját, a digitális rúpiát.
Ugyan hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, úgy becsülik, nagyjából 15-20 millió ember kereskedik kriptovalutákkal Indiában.
Nincsenek egyedül
A világ nagyobb jegybankjai már hónapok, évek óta vizsgálják a központilag támogatott kriptovaluták bevezetését. Alapvetően a jegybanki alapokhoz való hozzáférést akarják kibővíteni, melyek jelenleg csak a kereskedelmi bankok számára elérhetők. Így felgyorsíthatnák a belföldi és külföldi fizetéseket, csökkenthetnék a pénzügyi instabilitást, illetve felvehetnék a harcot a kriptovaluták okozta kihívásokkal.
Kína például már 2014. óta finomítgatja a nemzeti digitális valutája rendszerét.
Az Európai Központi Bank is fejlesztgeti a saját digitális fizetőeszközét, de a forgalomba hozatalára valószínűleg még éveket kell várnunk. Idő közben az Egyesült Királyság és Norvégia is bejelentette saját kripto-projektjét.
