Az Associated Press (AP) amerikai hírportál értesülései szerint hozzávetőlegesen 500, Vietnámból toborzott építőmunkás embertelen, mostoha körülmények között dolgozik Szerbiában, egy kínai gumiabroncsgyár építésén. A hírt több nagy sajtóorgánum is átvette.
Rabszolgaság, emberkereskedelem
Az AP riporterei egészen Szerbiáig utaztak, hogy a helyszínen mérjék fel azoknak a vietnámi vendégmunkásoknak a munkakörülményeit, akik Belgrádtól 50 kilométerre, Nagybecskereken építik a kínai Shandong Linglong Tire vállalat gumiabroncsgyárát. Miso Zivanov szerb aktivista, a Zrenjaninska Akcija civil szervezet tagja az alábbiakat nyilatkozta:
Az emberi jogok megsértésének vagyunk a tanúi, mert a vietnámi munkások szörnyű körülmények között dolgoznak.
A munkások elmondták, hogy a kínai munkaadójuk elvette tőlük az útleveleiket és visszatartja a béreiket. A szálláshelyeiken, pontosabban a kijelölt laktanyákban nincsenek matracok, nincs meleg víz és fűtés sem. A vendégmunkások átfagyva, éhesen, fizetés nélkül töltik mindennapjaikat.
Az AP tájékoztatása szerint a szerbiai emberi jogi csoportok arra figyelmeztettek, hogy a munkások embercsempészet vagy akár rabszolgaság áldozatai lehetnek.
Mióta megérkeztünk, semmi sem jó. Semmi sem úgy történik, ahogyan a Vietnámban aláírt dokumentumokban ígérték. Az élet rossz, az étel, a gyógyszer, a víz… minden rossz.
-mondta az AP-nek Nguyen Van Tri, az egyik alkalmazott
Ismerős üzletek
Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentette, hogy megpróbál segíteni a vietnámi munkásoknak, de nem állítja le a gyár építését, mert nagyon nehéz nyélbe ütni egy ilyen szintű nagyvállalati beruházást. Az AP mellett az Insider is felkereste a Shandong Linglong Tire-t, de egyik portál sem kapott választ.
A kínai vállalat a szerb médiának azt a tájékoztatást adta, hogy nem a Linglong felel a vietnámi vendégmunkások alkalmazásáért. Az AP szerint azt is közölték, hogy az útleveleket csak a munkavállalói vízumok lepecsételése miatt szedték be, és hamarosan mindenkinek visszaadják a dokumentumokat. Azt állítják, az elvégzett munka alapján mindenkit kifizettek, az emberek pedig megfelelő körülmények között élnek.
A vállalat „kifogása" több kérdést is felvet, ugyanis a vietnámiak május óta tartózkodnak Szerbiában. Mint kiderült, az elmúlt szűk hét hónapban egyetlen egyszer kaptak fizetést. Sokan közülük koronavírusos tüneteket produkáltak, de a vezetőik annyival lerendezték a dolgot, hogy megkérték őket, maradjanak a szobájukban. Gyógyszert, egészségügyi ellátást nem kaptak- írja az AP.
A gyár építését egyre több aktivista csoport kritizálja, az első aggályokat a környezetvédelmi csoportok fogalmazták meg.
Nincs itt semmi látnivaló, kérem!
Ana Brnabić szerb miniszterelnök azt mondta, „nem zárja ki, hogy a Linglong gyár elleni támadást azok szervezték, akik ellenzik a kínai befektetéseket Szerbiában"– utalva a Nyugat gyakori kritikájára, miszerint az ottani kínai projektek nem átláthatóak, ökológiailag megkérdőjelezhetőek és azt a célt szolgálják, hogy Peking bővítse politikai befolyását Európában.
Először a környezettel jöttek. Most erről megfeledkeztek, és az ott dolgozókra koncentrálnak. Holnapután valami mással állnak elő
-mondta Brnabić.
Aleksandar Vučić tájékoztatása szerint egy szerb munkaügyi felügyelőt kiküldtek az építkezésre.
Mit akarnak? Azt akarják, hogy tönkre tegyünk egy 900 millió dolláros beruházást?
-tette fel a kérdés az elnök.
Szerbia kulcsfontosságú pontja Kína európai terjeszkedési és befektetési politikájának, a kínai vállalatok szigorúan védik projektjeiket, miközben a hírek szerint szembe mennek az ország környezetvédelmi törvényeivel és munkaügyi szabályozásaival.
A kínai bankok az elmúlt hónapokban több milliárd dolláros kölcsönökkel finanszírozták a Szerbiában autópályákat, vasutat és gyárakat építő, valamint saját építőmunkásaikat alkalmazó kínai cégeket. Nem ez volt az első alkalom, hogy jogvédő csoportok felhívják a figyelmet a munkavállalók jogainak lehetséges megsértésére. És vélhetően nem is az utolsó.
Kína komplex geopolitikai-stratégiai programjáról korábban bővebben is írtunk, EBBEN A CIKKÜNKBEN.